Univerzum-Galaxy
Univerzum-Galaxy
Menü
 
Univerzum
 
Kozmosz
 
Naprendszerünk
 
Hrdetsek
 
Naprendszer

 
Pontos Id
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 
Adat
Yahoo bot last visit powered by MyPagerank.Net
Msn bot last visit powered by MyPagerank.Net
freestat.hu
 
Hrdets
 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
2012.10.04. 20:02
2012.01.15. 08:44
2012.01.15. 08:32
Friss hozzszlsok
csillagggg: ez csodlatos...
 
Fld rtegek mozgsa

 

 

A kzetciklus

rdekes mdon a Fld felsznt mlybl - vagy a kreg als, illetve kpeny fels rszbl szrmaz magms, vagy tengeri-ceni ledkes kzetek bortjk. Ennek ellenre a Fld mrete, trfogata, s felszni domborzatnak f paramterei a fldtrtneti kortl kezdden kevss mdosultak. Az lland vltozsok melletti viszonylagos llandsgot a kzetek krforgsa biztostja. A krforgs fenntartsban a legfontosabb felszni folyamat  a mlls s lepusztuls.

A litoszfra legfels znjba, a Fld felsznre kerlt brmilyen eredet - magms, ledkes, metamorf - kzet a kt rintkez s rszben tfed v, a hidroszfra s az atmoszfra hatsa al kerl. A hats a kzetben fizikai s kmiai talakulsi folyamatokat indt el, ezeket mllsnak nevezzk. A mllott kzetfelsznekre fokozottan hatnak az atmoszfra s a hidroszfra  anyagai, s azok mozgsa, gy a mlls ltal fellazult anyagok a felsznen trendezdnek, egyes helyekrl elszllitdnak, ms helyeken felhalmozdnak.

A felhalmozd laza ledkek eltemetdnek, s a vztl, levegtl elzrt krnyezetben kzettvls - diagenezis - kezddik. Tovbbi eltemetds, vagy/valamint szerkezeti mozgsokbl bred feszltsgek hatsra bekvetkezhet a kzetek deformcija, egyes esetekben kiemelkeds sorn felsznre jutsa. A kzetek ms rsze a egyre mlyebbre kerlve olyan nyoms/hmrsklet tartomnyba kerl, ahol mlyrehat svnytani talakulsok kezddnek benne (metamorfzis). Ha a  nyoms/hmrsklet elri a kzet sszettelnek megfelel olvadspont tartomnyt, kzetolvadk keletkezik, amely akr a mlyben maradva szilrdul meg (migmatit), vagy jra a felsznre kerl (magma).

A kzetciklus fldtrtnetileg jl rtelmezhet nagy peridusa az orogn - hegysgkpzdsi idszak, amely tbb tz milli vre kiterjed vltozsi folyamat. 

A mlls 

A mlls sorn az eredeti kzetbl (szlkzetbl) un. regolit keletkezik, mllsi termk. Anyaga rszben az eredeti kzet felaprzdott trmelke, rszben a felaprzdott trmelk s a vz, oxign kztti kmiai reakcik sorn keletkez j svnyok, rszben a reakciknak ellenll, nem oldd, helybenmarad svnyi s kzet-sszetevk. 

A mlls nyomn keletkezett un. mllsi kreg maradhat helyben is,  de legtbbszr olyan viszonyok kz  kerl, amelyben a fellazult kzetanyag egsze, vagy egy rsze oldott formban, illetve szuszpendlt szilrd trmelkes szemcsk formjban elszllitdik. Ez az erzi folyamata. A helyben maradt mllsi kreg (eluvium) mozgsa sorn keletkez tmozgatott anyag (deluvium) valamilyen kzegben szllitdhat, majd ujra lerakdik (alluvium).

Atmoszfera illetve vz hatsa nlkl a mlls sebessge alacsony. Egy lgkr nlkli Hold felszne akr tbbszz milli v trtnseit (vulkanizmus, meteorit krterek, becsapdsok stb) megrzi, br - ppen a lgkr hinya miatt - felsznn a hmrsklet ingadozsok sokkal nagyobbak, mint a.Fld felsznn.

 
A Hold Tycho krtere

Hasonl fldtrtneti esemnyek nyomait a Fldn a lepusztuls s az erzi hatsa rvid idn bell eltnteti - az albbi brn egy 40 milli vvel ezeltti, eocn idszaki  nagy meteorit becsapds okozta meteorit krter helye lthat - ma itt az USA fvrosa, Washington D.C. elvrosai tallhatk.

A mlls, aprzds egy rsze fizikai folyamat, az anyag kmiai sszettelnek lnyeges megvltozsa nlkl: 

- aprzds kzetelegyrszek, mikrorepedsek mentn: un murva keletkezik;
- felleveleseds (vllaposods) - a felsznre kerlt kzet tgulsi vlasza a nyomscskkensre;
- hmrskletvltozs - ritmikus tguls - sszehzds ismtldsvel..

A mlls msrszt kmiai folyamat. A mlyben keletkezett kzetek a felsznkzeli krnyezetben instabill vlva az atmoszfra gzai, a szerves anyagok bomlsbl kpzd agresszv szerves savak (pl humuszsav) illetve a vz s oldott startalma hatsra alakulnak t:

- oxidci
          FeS2 + nO2 + mH2O > FeSO4 > Fe2O3.nH2O
            (vaskalap kpzds)
- hidrolizis
          klifldpt KAlSi3O8   >   szericit  Al4(OH)8(Si4O10)       
- oldds
            CaCO3 + H2O + CO2     >    Ca2+ + 2(HCO3)-
                (
karsztosods)
- karbontosods 
             klifldpt KAlSi3O8  + 2H2O + CO2 = kaolinit H4Al2Si2O9 + K2CO3 + 4SiO2

A Fe2+ gyengn savas vizekben jl olddik. Ha a vz jl cirkull, a vas eltvozik. Semleges, gyengn lgos kzegben a Fe2+ feloxidldik. s barna hidroxidknt kivlik.

A Si olddik 4-9 pH tartomnyban, s (SiO4)4-  ionok illetve kolloidlis kovasav formjban szllitdik, majd kivlik - viszonylag immobilis elem.

Az aluminium a semleges pH tartomnyban gyakorlatilag oldhatatlan, helyben marad. Mrskelt gvn semleges, gyengn savas vizek hatsra a szilikt kzetekbl agyagsvnyok keletkeznek (sziallitos mlls). Ha a vz cirkulci jelents, akkor csak Al marad az agyagsvnyokban s kaolinit keletkezik. Kisebb cirkulci esetn, illetve jelents Mg,Fe utnptls esetn a Fe,  Ca, Mg is bepl, s montmorillonit (bentonit) keletkezik.

Lgos krnyezetben az Al sokkal kevsb olddik, mint a Si. A Si eltvozik, s az Al hidroxidok formjban kivlik (allitos mlls, laterit s bauxit kpzds):
            kaolinit H4Al2Si2O9    +   2H2O    =    gibbsit 2Al(OH)3 + 2SiO2 + H2

 

A mlls sebessgben, kiterjedsben s intenzitsnak alakulsban a  kzetek szerkezete, a topogrfia, a vz, az ghajlat, az lettelen s l  krnyezet szerepe dnt szerepet jtszik.

A kzetek szerkezete s kmiai sszettele
A magms s ledkes kzetek egyarnt a felszni viszonyoktl jelentsen klnbz krlmnyek kztt keletkeztek, alakultak t, s kerltek (szerkezetalakulsi folyamatok sorn) a felsznre.  Ezrt a felszni krlmnyek nyoms/hmrsklet viszonyai mellett a kzetek sszettele instabill, reakcikpess vlik. Ahhoz, hogy reakci vgbemehessen. illetve a reakcisebessg megfelelen nagy legyen, egy sor tovbbi kls krlmny egybeesse is szksges. Az egyik legfontosabb tnyez az eredeti kzet porozitsa. A porozits egy rsze szrmazhat az eredeti szemcseszerkezetbl (pl homokkvek, konglomertumok), a kzetek kmiai mllsbl (olddsbl, pl. karsztosods), illetve szerkezetbl (pl elvlsok, trsek).

A kzetek szilrdsgi szempontbl legtbbszr nem homognek, gyengesgi felletek - un elvlsok, kzetrsek - bontjk meg. 

Kzetrsek keletkezhetnek:
                       ledkkpzds         rtegfelletek
                       magms kzetek        kihlsi felletek, zsugorods
                      metamorf kzetek       palssg

kialakulsval. 

 

Lemezes elvls grnitban, Yosemite National Park, California, USA


A kihlsi frontra merleges oszlopos elvls bazaltban

A kzetrsek exponencilis mrtkben nvelik meg a vz s leveg hatsnak kitett szabad felletet a kzetekben. 

A mlls leggyorsabban a kialakult feldaraboldott kzetfelszinek lein s sarkain halad elre, s egyre fokozdik a feldarabolds.

Grnit mllsa sorn jrszt murvsods trtnik, akzet nll szemcskk esik szt. Mrskelt klmn agyagsvnyok keletkeznek, a Na, K, Ca j rsze eltvozik, a kvarc feldsul. Nedves trpusi klmn a magnetit tartalom hematitt alakulhat.

Bazalt, gabbro eredeti sszettelben plagioklsz, piroxn magnetit szerepel. A plagioklsz s piroxn vzfelvtellel agyagsvnyokk, s vzben oldott ionokk  (Ca, Mg) alakul.

Mszk s dolomit mllsa nedves klmn oldds tjn trtnik  (karsztosods). Limonit, kvarc, agyagsvny dsulhat az oldsi maradkban.

A topogrfia hatsa
Kiemelkedett terletek jobban ki vannak tve szl s csapadk hatsnak, illetve nagyobb az un. relief-energijuk (a kiemelkedett helyzetbl add gravitcis  energia) mint a sk terleteknek. Kiemelkedett terletekrl nagyobb mrtk a mllsi termkek elszlltdsa, s gy j friss felletek vlnak szabadd a mlls szmra. Ha a mllstermkek helyben maradnak, a mlls elrheti a 100-200 m mlysget is.
A mlls intenzitsa ms s ms a klnbz irnyba nz lejtkn (napsugrzs intenzitsa, illetve prolgs mrtke klnbz).

A vz szerepe

A vzzel szembeni viselkedsk szempontjbl  a kzetek hromfle alapvet mdon viselkednek:

- viztereszt, trol kzetek - jelents szabad, kzleked prustrrel rendelkeznek - pl. homokok, homokkvek
- vzzr kzetek - a vz szempontjbl termszetes nyomss hmrsklet viszonyok kztt t  nem eresztek - pl. agyagok
- oldd kzetek - a vz s atmoszfrikus gzok hatsra olddsos mlls trtnik - pl. karbont kzetek, skzetek.

 A vz gy az atmoszfrban, mint a hidroszfrban s a litoszfrban jelnets szerepet kap. A felszni viszonyok kztt a kzetek kmiai mllsban kap dnt szerepet. A vz j oldhatsnak oka a vzmolekula polris jellege. Asszimmetrija miatt kiegyenltett elektromos tltse ellenre egyik fele kiss pozitv, msik fele kiss negatv jelleg, s ezrt a nagy ionpotencil elemek esetben ezeket szilrd llapotbl knnyen ionos - oldott llapotba viszi. A mellkelt brn a vz molekula, illetve anak a NaCl esetben jtszott old hatsa lthat. A vz annyira agresszv oldszer, hogy termszetes llapotban tiszta formban alig ismeretes (csak mestersgesen ellltott desztilllt vzknt).

A csapadkvz semleges-gyengn savas anyag, oldott oxign s szndioxid tartalommal, sprkat, baktriumokat, magvakat hordozhat,a lgkrbe kerlt port tovbbthatja. A vz old hatsa igen jelents a nedves trpusi s mrskelt vi mllsi folyamatokban.A beszivrgs sorn a csapadkvz a fels rtegeken thaladva ionokban egyre dsul, kmhatsa megvltozik.

A vz ugyancsak fontos szerepet jtszik a kzetek aprzdsban, a mrskelt s hideg klimavben. A vz-jg talakuls mintegy 10 %-os trfogat nvekedssel jr. Az ismtld fagys-olvadsi folyamatnak  igen jelents kzetlazt hatsa van. A hideg gvn teljesen fagyott altalaj (permafrost)  felett a napi rvid felmelegedsek znjban jelentkezik jelents kzetaprzds. 

Az albbi lgifelvtel Alaszkban kszlt egy permafrost terletrl.

ghajlati vek s hatsuk
A Fld tengelynek az ekliptika skjhoz viszonytott dlsszge, a Fldplya ellipszis alakja, illetve a klnbz mrtk felmelegeds miatt kialakult szlrendszerek a Fldn regionlis ghajlati ves elrendezst hoznak ltre. A kvetkez trkpen lthatod az ghajlati vek eloszlst a Fldn.

ghajlati vek nemcsak a fenti nagy regionlis hatsok kvetkeztben, hanem loklis - topogrfia, szljrs, stb - kvetkeztben is kialakulhatnak, pl. magashegysgek krnyezetben. 

Az albbi kt bra a vilg s  Magyarorszg nhny szlelt  idjrsi szlssgt mutatja be:

 

  

Az ghajlati vek f tipusai:

Tropikus - nedves v - a tritk kztti, a passzt szlrendszerek szempontjbl leszll lgramls zna, igen jelents (2000 mm feletti) csapadk. A mlls a legintenzvebb. A trpusi eserd ve. Igen nagy a biolgiai s kmiai aktivits (minden 10 C hmrsklet nvekeds megduplzza a reakcisebssget) . Nincs fagy, a minimlis hmrsklet 10-20 C kztti.

Mrskelt - nedves v  - a haznk terletn is uralkod ghajlati zna, min 400 mm ves csapadkmennyisggel. A hmrskletet vszakos vltozsok jellemzik, ers hmrskleti ingadozsokkal (+50 - 30 C kztt), a termszetes vegetci lombos s fenyerd. A prolgs s a csapadk egyenslyban van.

Meleg-szraz ghajlati v - Magas tlaghmrsklet mellett jelents napi hmrsklet ingadozsok jelentkeznek. A prolgs meghaladja a csapadk mennyisgt. gy a vzramls a mlllsi znban felfel s nem lefel halad, mint a nedves ghajlati vekben. A vegetci s a fauna hinyzik vagy szegnyes, talajtakar nem alakul ki.

Hideg-szraz ghajlati v -  a csapadk mennyisge a sivatagival egyenrtk (10 mm es 10 cm hval azonos vzmennyisget jelent. A kismennyisg lehullott csapadk llandan fagyott llapot. Nincs elegend folykony llapot vz jelentsebb nvnyi let kialakulshoz.

 

A klma s a kialakult nvnyzet maga is befolysolja a felsznrl visszaverd napsugrzs mrtkt. Zld felletek a berkez sugrzs visszaverdsi egytthatja (albedo) 30-40 %, mg friss hfelletrl a berkez hsugrzs 80 %-a visszaverdik.

Szerves anyagok s szervezetek hatsa

A szerves anyagok szmos mdon jtszanak fontos szerepet a mllsban:

- elhalt llati s nvnyi szervezetek, baktriumok, algk, gombk: a kzetek kmiai mllsban, a talaj kialaktsban igen fontos szerepet jtszanak. Mrskelt gvn a kialakul avartakar a rajta tszivrg csapadkvzet humuszsavakban dstja, savass, s gy oldsra alkalmasabb teszi. Trpusi nedves klmn a talajszint igen gazdag lvilga "felli" a nvnyi trmelket, s gy vastag talajtakar sem alakulhat ki.  

- nvnyzet gykerei igen jelents kzetbontsi energit fejthetnek ki. Msrszt olyan vezet hlzatot hoznak ltre, amelyben a felszni vizek, oldatok a talaj mlyebb szintjeire szivroghatnak.

 

- reglakk, jratkpz llnyek jelents mrtkben lazthatjk, elkszthetik a talajt a mllsra.

Talajkpzds

A talaj bonyolult, tbbfzis rendszer, a mlls helyben maradt termke. A nvnyzet, let szmra a legfontosabb v. Szilrd, cseppfolys s gz halmazllapot szerves s szervetlen anyagokbl pl fel, amelyeknek egyenslya rendkivl lnyeges a nvnyzet fenntartshoz, s ezen keresztl az emberi let fenntartshoz is. A talajtakar vdelme, a talaj megvsa a szenyezdstl az egyik legfontosabb krnyezetgazdlkodsi feladat.

Talajznk s szelvnyek 
A mlls sorn a mll kzetfelszn felett klnbz sszettel rtegek alakulnak ki, ezeket talajznknak nevezzk. Rendszerint A s B jellel jelljk ezeket, megklnbztetsl a mllott kzetfelszntl (C zna). Az A zna a mrskelt vben a kiolds, a sivatagi szraz klmn a kivls szintje. A B szint a mrskelt vben a felhalmozs szintje. A mll kzet az adott trsznen lehet helybenmaradt (autochton), illetve oda szllitdott (allochton).

A talajznk szerepe s jellege  ghajlatonknt eltr. A mrskelt vben a  nvnyi trmelk felhalmozdsi sebessge nagyobb mint amit a talajban l organizmusok elbontani kpesek, s itt a felsznen humuszrteg halmozdik fel. A nedves trpusi ghajlaton a talaj nagy biolgiai aktivitsa miatt humusz nem halmozdik fel, a talaj tpanyagban szegny marad. Sivatagi ghajlaton a beszivrgs helyett a prolgs dominl a talajban a felfel raml oldatokbl mszkivls trtnik a B szintben.

A talajkpzdshz a trszntl s a helyi klimaviszonyoktl fgg hosszsg id szksges. Vannak "instant" talajok, pldul a vulkni hamu, illetve az ntsiszap. Rezidulis talajok kialakulshoz esetleg tbbezer v is szksges lehet.    

Talajtipusok

A vilg klma s nvnyzeti veivel prhuzamosan regionlis talajvek is lteznek:

- tundratalajok
- podzol
- lateritek
- pedokal talajok

Szemcsesszettel szerint megklnbztethetnk:
A talaj iszapolsbl fennmarad 2 mm-nl durvbb szemcsi adjk a "vzat", az ennl finomabb, tes rsz az iszapolhat finomfrakci.

- vztalajok        50 % feletti kzet komponenssel
- homoktalajok   50 % feletti homok tartalommal
- iszaptalajok      50 % feletti iszap/kzetliszt tartalommal  
- vlyogtalajok    50% feletti agyag tartalommal

Szmos egyb osztlyozs lehetsges, a Magyarorszgon szoksos, s erre az ghajlatra rvnyes  beoszts szerint:

- vztalajok
- kzethats talajok     nyirok
- barna erdtalajok
- csernozjom
- szikes talajok              Na(HCO3)2
- rti talajok 
- lptalajok

 

 

 

 

Karsztosods

A jelensg a nevt a horvtorszgi, Adria-menti Kars hegysgrl kapta. A mszk felszni olddsa, mllsa egy hossz folyamatsor kezdete, melyet karsztosodsnak neveznk. (Eltemetett, felszni hatsoktl elzrt mszk rtegekben karsztosods nem trtnik). A karsztosodsnl a felsznrl beszivrg, oxignben s szndioxidban ds vizekben megindul a mszk olddsa, a fentiekben ismertetett sszefggs szerint:

 CaCO3 + H2O + CO2     >    Ca2+ + 2(HCO3)-


Felszni olddsi formk karsztos mszk felsznen

A keletkezett vizek az un vznyelkn keresztl  repedsrendszerek mentn, azokat tovbb oldva barlangokat hoznak ltre. A vznyelkhz kapcsold fggleges barlangrszek a zsombolyok. A barlangokban tovbbi oldds mellett a mszk ki is vlhat: mszk kivlsi formk is jelentkeznek, sztalaktitok s sztalagmitok. 

A karsztos repedsrendszerek a legjobb felszn alatti termszetes fluidumtrolk. A karsztban mozg rtegvizeket karsztvznek, felsznre bukkansukat karsztforrsnak nevezzk.

Magyarorszg s Szlovkia legnagyobb barlangjait rz karsztvidknek trkpn a Gmr-Tornai s Aggteleki karsztvidk barlangjait s karsztos formit tallod:

 
Föld
 
Fizika
 
Földönkivli Élet
 
Language
 
Hrdets
 
Facebook&Twitter

Keress meg minket a Google+

 
Hold llsa
CURRENT MOON
 
My IP
Powered by  MyPagerank.Net

IP

Google Pagerank mrs, keresooptimalizls

antivrus

 
Ltogatk
 

✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal