 |
Az Androméda galaxis
Copyright NOAO/AURA/NSF
(http://www.noao.edu/image_gallery/) |
Galaxisok
A huszadik százas elején komoly vita indult a csillagászatban a halvány, pamacsszerű objektumokról, az úgynevezett "nebulák"-ról vagy ködökről.. Néhány csillagász szerint a nebulák csillaghalmazok voltak saját galaxisunkon belül. Mások hatalmas, távoli csillagcsoportosulásnak vélték őket, melyek akár a Tejútrendszer méreteit is meghaladhatják.
Végül 1924-ben Edwin Hubble amerikai csillagásznak sikerült megmérnie az (akkori nevén) Androméda-köd távolságát. A Földtől való távolságára több mint 2 millió fényévet kapott. Ez volt az első felismert galaxis.
Hubble felfedezése alapjaiban változtatta meg a Világegyetemről alkotott képünket. Az addig ismert hatalmas távolságok, amik a csillagokat választották el egymástól, eltörpültek a galaxisok közötti felfoghatatlan távolságok mellett. Az Univerzum hirtelen sokkal nagyobb helynek bizonyult, mint valaha is gondoltuk.
Az SDSS égtérkép idáig közel 50 millió galaxist talált. Ebben a fejezetben megnézünk néhányat, hogy tanuljunk a galaxisok különböző típusairól.
Spirális Galaxisok
A galaxis legáltalánosabb típusát "spirális galaxis"-nak nevezzük. Nem meglepő módon a spirális galaxisok spirális formájúak, hosszú karokkal, a melyek egy középen lévő fényes duzzanat felé hajlanak. De legyél óvatos - ha oldalról nézel egy spirális galaxisra, hibásan azt gondolhatod, hogy kör alakú, és ezért más eljárást kellene találnod, hogy kiderítsd, hogy valóban spirális volt-e.
Ha tisztán látható a spirális alak, a galaxist "szemből látható spirális"-nak (face-on spiral) nevezzük. Ha ehelyett a galaxis oldalról látható, akkor "oldalról látható spirális"-nak (edge-on spiral) nevezzük. Az oldalról látható spirál galaxisok felismerhetőek, mert látni lehet rajtuk a fényes központi duzzanatot. A szemből látható és az oldalról látható galaxisok valójában egyáltalán nem különböznek; csak azért látszanak különbözőnek, mert más szögből nézünk rájuk.
Néhány galaxisnak olyan karjai vannak, amelyek szorosan tekerednek, míg más galaxisoknak nagyon gyengén csavarodó karjaik vannak. A szorosan és lazán csavarodó spirálisok közötti különbség egy valódi különbség a galaxisok között, és használható a spirálisok osztályozására.
Körülbelül 77%-a a megfigyelt galaxisoknak az univerzumban spirális galaxis. A mi galaxisunk, a Tejút is egy tipikus spirális galaxis. A lenti képek három másik jó példát mutatnak.
|
Három összehasonlítható galaxis:
egy szemből látható spirális galaxis szorosan csavarodó karokkal (balra), egy szemből látható galaxis nagyon laza karokkal (középen) és egy oldalról látható spirális galaxis (jobbra).
|
Néhány spirális galaxisban van egy világos vonal, vagy sáv, ami keresztülfut rajtuk. Ezeket "küllős spirális galaxisok"-nak nevezzük. A lenti kép egy küllős spirális galaxist mutat. A küllő nélküli galaxisokat egyszerűen "spirális galaxisok"-nak nevezzük.
 |
|
NGC 3559, egy küllős spirális galaxis
A képet Steve Kent bocsájtotta rendelkezésünkre.
|
A spirális galaxisokat tovább osztályozzuk aszerint, hogy a spirál karjaik milyen szorosan hajlanak. Egy galaxist nagyon szorosan hajló karokkal, mint a fenti listán bal oldalt látható galaxist, "a típusú" galaxisnak nevezünk. Egy "b típusú" galaxisnak lazábban hajló karjai vannak. Egy "c típusú" galaxisnak (mint a fenti, középen látható) nagyon lazán hajló karjai vannak. Mit gondolsz, milyen típusú lenne a jobb oldalon lévő küllős spirális?
A spirális galaxisokban sok gáz és por van, és gyakran olyan területek, ahol új csillagok folyamatosan alakulnak. A spirális galaxis magja elsősorban öreg, vörös csillagokból áll. Nagyon kevés csillagszületés folyik a magban.
A lenti tábla a spirális galaxisok típusaira használt rövidítéseket mutatja.
|
Galaxis típus
|
Leírás
|
|
Sa
|
spirális galaxis, "a" típus
|
|
Sb
|
spirális galaxis, "b" típus
|
|
Sc
|
spirálgalaxis, "c" típus
|
|
SBa
|
küllős spirális galaxis, "a" típus
|
|
SBb
|
küllős spirális galaxis, "b" típus
|
|
SBc
|
küllős spirális galaxis, "c" típus
|
Elliptikus galaxisok
Az elliptikus galaxisokat is az alakjuk alapján nevezték el. Az elliptikus galaxisok széles skálán figyelhetők meg, a kör alakútól (emlékezzünk, a kör is egy ellipszis!) a hosszú, keskeny és szivar alakúakig.
Az elliptikus galaxisokat az E betűvel jelöljük. Egy számot is kapnak 0-tól 7-ig. Egy E0 galaxis kör alakúnak látszik. Egy E7 galaxis nagyon hosszú és vékony. A csillagászoknak pontos matematikai definícióik vannak minden számhoz, de ezek a definíciók túlmutatnak a jelen projekt keretein. Kis gyakorlással megtanulhatod vizuálisan megállapítani, hogy milyen típusú elliptikus galaxist figyelsz meg.
 |
 |
 |
|
M89 - egy E0 galaxis
A Digitized Sky Survey felajánlásával
(http://stdatu.stsci.edu/cgi-bin/dss_form)
|
M32 - Egy E2 galaxis
A AURA/NOAO/NSF felajánlásával
(http://www.seds.org/messier/more/c-noao.html)
|
NGC 4621 - egy E5 galaxis
A Digitized Sky Survey felajánlásával
(http://stdatu.stsci.edu/cgi-bin/dss_form)
|
Az elliptikus galaxisoknak méretben széles skálája van. A legnagyobb elliptikus galaxisoknak egy millió fényévnél is nagyobb átmérőjük lehet. A legkisebb "törpe elliptikus" galaxisok kisebbek, mint a Tejút méretének egy tizede!
Az elliptikus galaxisokban nagyon kevés gáz és por van. Minthogy a csillagok gázokból alakulnak ki, kevés csillagszületés folyik az elliptikus galaxisokban. A csillagjaik legtöbbje öreg és vörös csillag.
Lentikuláris Galaxisok
 |
|
NGC 936, egy SB0 galaxis az SDSS-ből
|
A lentikuláris galaxisokat néha "kar nélküli spirális galaxisok"-nak nevezik. A lentikuláris galaxisoknak van egy központi magja, de nincsenek spirális karjaik. Ha a központi mag nem igazán fényes, nagyon nehéz megmondani a különbséget a lentikuláris galaxis és egy E0 galaxis között.
Ahogy a spirális galaxisoknak, néhány lentikuláris galaxisban is látható vonal. Ezeket "küllős lentikuláris galaxisok"-nak nevezzük, és SB0-val jelöljük. A normál lentikuláris galaxisokat S0-val jelöljük.
Irreguláris galaxisok
 |
|
UGC 1597, egy irreguláris galaxis az SDSS-ből
|
A legtöbb galaxis beilleszthető a korábban leírt 3 típus valamelyikébe, de a megfigyelt galaxisok körülbelül 3%-a nagyon különböző.
Ezeknek az úgynevezett "irreguláris galaxisok"-nak nincs sok közös jellemzője. Legtöbbjük galaxis ütközések vagy közeli elhaladások eredménye. Az irreguláris galaxisok egy típusát "csillagontó galaxis"-nak (starburst galaxy) nevezzük. A csillagontó galaxisok fényesen világítanak, hiszen rövid idő alatt sok új csillag születik bennük.
Az irreguláris galaxisokat általában csoportokban vagy halmazokban találjuk, ahol a galaxisok közötti ütközések és közeli elhaladások megszokottak. Néhány irreguláris galaxis esetében a csillagászok egyszerűen nem tudják kitalálni, miért is nézhetnek ki olyan furcsán!
Az irreguláris galaxisokat az Irr betűkkel jelöljük.
Galaxishalmazok
 |
|
Abell 0957
Kattints ide egy nagyobb képhez
|
A galaxisok nem egyenletesen töltik ki a teret. A gravitáció csoportokba kényszeríti őket. A kisebb galaxis csomókat "csoport"-oknak nevezzük. A mi galaxisunk, a Tejút az úgynevezett Lokális Csoport-hoz tartozik; ez körülbelül 30 ismert galaxist tartalmaz (habár több, még felfedezetlen törpe galaxis lehet a csoportban, tehát a pontos szám nem ismert).
A galaxishalmazok tipikusan több száz vagy akár ezer galaxist tartalmaznak. A jobb oldali kép egy híres halmazt, az Abell 2255-öt mutatja. A halmazt George Abell, egy amerikai csillagász után nevezték el, aki 1958-ban megjelentetett egy galaxishalmaz katalógust.
Galaxisok ütközése
Sok galaxis tagja csoportoknak vagy halmazoknak. Mivel a csoportok és halmazok olyan sok galaxist tartalmaznak viszonylag közel egymáshoz, nem lehet meglepő, hogy a galaxisok néha ütköznek egymással. Valójában a Tejút Galaxis jelenleg ütközik a Sagittarius (Nyilas) törpe galaxissal (nézd meg az SDSS első felfedezéseket további információért). Habár a galaxis ütközések "mindennaposak", a csillagok minden galaxisban olyan távol vannak egymástól, hogy a csillagok közötti ütközések nagyon ritkák.
Még akkor is, ha a galaxisok valójában nem ütköznek, egymásra mégis hatással lehetnek. Amikor két galaxis közel halad el egymás mellett, a gravitációs erő, amivel egymásra hatással vannak, mindkét galaxist ki tudja hajlítani az alakjából. Mind az ütközésekre, mind pedig a közeli elhaladásokra "kölcsönhatások"-ként utalhatunk.
Jobbra két kölcsönható galaxist láthatsz. Láthatod, hogy a köztük ható gravitációs kölcsönhatás hatására eltorzulnak. El tudod képzelni, hogy nézhettek ki, mielőtt kölcsönhatásba kerültek?
Amikor két galaxis kölcsönhatásba kerül, mindkét galaxis belsejében gáz felhők nyomódhatnak össze. A felhők összenyomódása odáig vezethet, hogy összeomlanak a saját gravitációjuk hatására, és csillagokká alakulnak. Ez a folyamat a kölcsönható galaxisokban csillagkeletkezési robbanáshoz vezethet, csillagok új generációját hagyva a galaxisban, ahol a normális csillagkeletkezés régóta megállt.
A galaxis ütközések száz millió évekig tartanak, szóval nem láthatjuk bekövetkezni őket. Ehelyett számítógépes szimulációkat használunk, hogy meglássuk mi történne, ha két galaxis bizonyos módon ütközne.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
