Jupiter

A Jupiter a Napt�l az �t�dik �s messze a legnagyobb bolyg�. T�mege k�tszer akkora mint az �sszes t�bbi bolyg�� egy�ttv�ve.

Napt�l m�rt k�zepes t�vols�ga: 778,330,000 km (5.20 CSE)

egyenl�t�i �tm�r�: 142,984 km; sarki �tm�r�: 133,708 km

t�meg: 1.900e27 kg

A r�mai mitol�gi�ban Jupiter az �g, a nappali vil�goss�g, a vihar istene, az istenek kir�lya, akit a g�r�g Zeusszal azonos�tottak. Zeusz a g�r�g mitol�gi�ban a legfels�bb istens�g, az istenek �s emberek ura, az ol�mposzi isteni csal�d feje; nev�nek jelent�se "f�nyes �gbolt".

A Jupiter belseje

A Jupiter a g�zbolyg�k csal�dj�ba tartozik, �s elt�rõen a F�ld t�pus� �gitestektõl nincs szil�rd felsz�ne, a bolyg� nagy r�sz�t tetemes l�gk�re alkotja, melyben vastag �tl�tszatlan felhõk vannak. Szil�rd magja csek�ly a l�gk�r vastags�g�hoz k�pest. A szil�rd magot fõk�nt foly�kony f�mes hidrog�n, azt foly�kony molekul�ris hidrog�nbõl �ll� tenger bor�tja. Mintegy 25 000 kilom�ter m�lyen, ahol a hõm�rs�klet 11 000 K, a nyom�s a f�ldi�nek a 3 milli�szoros�t is el�ri, a hidrog�nmolekul�k sz�tszakadnak Ilyen �llapotban a hidrog�n f�mk�nt viselkedik, �s ez�rt f�mes hidrog�nnek is nevezik. A leszakadt elektronok szabadon sz�guldanak a hidrog�nben, ahogy a f�m krist�lyos szerkezet�ben. K�zenfekvõ az a magyar�zat, hogy a bolyg� m�gneses erõter�t a f�mes hidrog�nz�n�j�ban keringõ �ramok hozz�k l�tre. (Az elektromos �ramok, amelyek a 30 000 km vastag f�mes h�jon haladnak kereszt�l.) A Jupiter m�gneses tere erõs, a felhõburok tetej�n t�zszerese a F�ld felsz�n�n m�rtnek. A m�gneses mezõ nagy kiterjed�sû, a vil�gûr jelentõs r�sz�re gyakorol hat�st. A tengelye 11 fokos sz�gben hajlik a forg�stengelyhez. A bolyg� centrum�ban a hõm�rs�klet kb. 30 000 K. A magb�l a hõ az anyag�raml�s r�v�n jut a felsz�nre, �gy a Jupiter 2,5-szer annyi hõt sug�roz ki, mint amennyi energi�t a Napt�l kap. (Ezt az energi�t fõk�nt az infrav�r�s tartom�nyban sug�rozza ki.)

A Jupiter l�gk�re

A Jupiter l�gk�r�t 90%-ban hidrog�n, illetve hidrog�nvegy�letek (amm�nia, amm�nium-hidroszulf�t, v�zj�g), 10%-ban pedig h�lium alkotja.
A l�gk�r minden l�that� s�vos alakzat�val egy�tt kb. 1000 km vastag, felsz�ni hõm�rs�klete - 150 �C.
T�vcs�v�n �t vizsg�lva a bolyg�t, feltûnik, hogy s�rg�s sz�nû test�t s�t�t �s vil�gos s�vok rendszere fonja k�rbe.

A Nagy V�r�s Folt 8 km-rel van magasabban mint a felhõzet. Val�sz�nû, hogy a folt k�z�ppontj�ban a g�z az alacsonyabban l�võ l�gk�ri szintekrõl �ramlik felfel� a folt tetej�nek az ir�ny�ba, hogy azut�n ott sz�tterjedve a folt sz�lein�l ereszkedjen le. Hõm�rs�klete 2�C-kal alacsonyabb, mint a k�rnyezet��.
Elsõk�nt egy francia csillag�sz, Cassini figyelte meg 1665-ben. Az idõk folyam�n m�rete, alakja �s sz�ne is gyakran v�ltozott. 1878-ban �l�nk t�glav�r�ss� v�lt, de az�ta l�nyegesen halv�nyabb lett, �s idõnk�nt alig volt felismerhetõ. Hossz� �let�t rendk�v�li m�reteinek k�sz�nheti.

A Jupiter minden m�s ismert bolyg�n�l gyorsabban forog tengelye k�r�l. Egyenl�tõje k�zel�ben a felhõk kering�si peri�dusa 9 �ra 50 perc 30 m�sodperc, sokkal r�videbb, mint a k�zepes sz�less�gû ter�leteken. A sarki �vezetekben a kering�si peri�dus enn�l mintegy �t perccel hosszabb. A s�vok k�z�tti sebess�gk�l�nbs�g hatalmas �rv�nyeket hoz l�tre. (Alakjuk k�r vagy elny�lt ellipszis, f�stgomolyaghoz hasonl� vagy cs�kszerû is lehet. Gyakran ezek a form�k �sszekapcsol�dnak, ilyenkor a bolyg� felsz�ne �gy l�tszik, mintha foltos volna, vagy mintha a cs�kok �sszefon�dtak volna.)
Ezek a mint�k folytonosan v�ltoznak, de egy-egy jellegzetes alakulat t�bb �vtizeden �t is fennmarad.

A Jupiter l�gk�r�nek legfeltûnõbb jelens�ge a Nagy V�r�s Folt, a d�li f�lteke k�t s�vja k�z�tt tal�lhat�. A Pioneer �s a Voyager ûrszond�k kimutatt�k, hogy a Nagy V�r�s Folt �rv�nylõ vihar. Az ov�lis alak� folt mintegy 30 - 40000 km hossz� �s 14000 km sz�les, �s �gy helyezkedik el a bolyg� felsz�n�n, hogy nagytengelye p�rhuzamos a Jupiter egyenl�tõj�vel. Hatnapos peri�dussal forog az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes ir�nyban. Sz�n�t val�sz�nûleg az als�bb r�tegekbõl felkavart foszfin okozza, amely a napf�ny hat�s�ra v�r�s foszforr� bomlik el.

A Jupiterrel kapcsolatban az elm�lt �vek legnagyobb esem�nye a 22 darabra szakadt Shoemaker-Levy 9 �st�k�s becsap�d�sa volt 1994. 07. 16 - 22. k�z�tt. Csaknem minden darab becsap�d�s�nak l�tszott a nyoma, a legnagyobbak a Nagy V�r�s Folt m�ret�vel vetekedõ s�t�t foltot hagytak maguk ut�n, amelyek k�z�l n�melyik m�g 1995 elej�n is l�that� volt.

A Jupiter gy�r�i

A Jupitert �vezõ gyûrû a bolyg� egyenl�tõi s�kj�ban fekszik 57 000 km t�vols�gban van a felhõzet f�l�tt. Sz�less�ge 6500 km vastags�ga az 1 km-t sem �ri el, �s val�sz�nûleg porb�l �s j�gbõl �ll. A gyûrûket a k�t Voyager-1 fedezte fel 1979 m�rcius 4-�n. Addig az idõpontig a gyûrûk l�tez�se nem volt biztos, de a Voyager �ltal k�sz�tett elmos�dott felv�tel megerõs�tette l�tez�s�ket.

A Jupiter holdjai

 A Jupiternek legal�bb 16 holdja van, 4 nagy �s 12 kicsi. A n�gy legnagyobbat - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - Galilei fedezte fel 1610-ben. Ezek tekint�lyes m�retûek, a Ganymedes �s a Callisto nagyobbak, mint a Merk�r

Az �t�dik holdat, az Amalthe�t eg�szen 1892-ig nem tal�lt�k meg, ekkor fedezte fel Edward E. Barnard. Az Amalthea az Io p�ly�j�n bel�l van. Ez szab�lytalan alak�, v�r�ses 270 x 155 km m�retû test, amely hosszanti tengely�vel a Jupiter fel� mutat.

K�t tov�bbi hold (Adrastea, Metis) p�ly�ja m�g k�zelebb van a Jupiterhez. Mindkettõ �tm�rõje mintegy 40 km, �s a felhõk teteje f�l�tt kb. 58 000 km magass�gban keringenek. Egy harmadik holdacska (Thebe) az Amalthea �s az Io k�z�tt kering.

A Jupiterrõl �s a nyolc belsõ holdj�r�l k�sz�lt k�p a Voyager �s a Galileo ûrszond�k legszebb k�peibõl lett �sszemont�rozva.

A k�p jobb oldal�n lenn a Ganymedes Valhalla r�gi�ja, alul k�z�pen a Callisto, f�l�tte az Eur�pa, balra f�nn az Io l�that�. Az Io �s a Jupiter k�z�tt l�that� 4 kis hold . K�z�l�k a legfelsõ az Amalthea. Az Amalthe�t�l jobbra alatta a Metis, majd az Adrastea l�that�. Az Adrastea bal oldal�n a Thebe tal�lhat�

A Galilei-holdakn�l sokkal t�volabb van a Jupitertõl a t�bbi 8 ismert hold, val�sz�nûleg foglyul ejtett kisbolyg�k. �ltal�ban 10 �s 30 km k�z�tti m�retûek. K�t csoportot alkotnak. K�z�l�k n�gyen (Elara, Himalia, Lysithea, Leda) a Jupitertõl 11 - 12 milli� km t�vols�gban keringenek, p�lyahajl�suk kb. 28 fok. A legk�lsõ n�gy hold (Ananke, Carme, Pasiphae, Sinope) a Jupitertõl 20 - 24 milli� kilom�ter t�vols�gra kering, p�lyahajl�suk 150 fok.

A GALILEI-Holdak

A Jupiter n�gy legnagyobb holdj�t Galilei fedezte fel 1610-ben kezdetleges t�vcs�v�vel. M�ret�k el�g tekint�lyes, nagyobb t�vcs�vekkel m�g felsz�ni alakzatok is felismerhetõk e holdakon. K�z�l�k az Eur�pa a legkisebb, a Ganymede pedig a legnagyobb; az elõbbi k�r�lbel�l akkora mint a Hold, az ut�bbi a Merk�rn�l is nagyobb. Mind a n�gy hold majdnem k�r alak� p�ly�n kering, m�ghozz� szinte pontosan a Jupiter egyenl�tõi s�kj�ban. A holdak megfigyel�se seg�tet Galileinek bizony�tani A Naprendszer heliocentrikus elm�let�t. (A Jupiter a k�r�l�tte keringõ holdakkal szeml�letes modellt adott a Naprendszerre vonatkoz�an. Ahogy a Jupiter k�r�l a holdak keringenek ugyan�gy keringenek a bolyg�k a Nap k�r�l.)

A Galilei-holdak nagyon gyakran �tvonulnak a Jupiter korongja elõtt, m�g� ker�lnek vagy eltûnnek a bolyg� �rny�k�ban, olyan jelens�get mutatva be ezzel, amelyeket m�r kisebb k�zi l�tcs�vekkel is megfigyelhet�nk. Ezek az �gitestek felbecs�lhetetlen �rt�kû szolg�latot tettek a tudom�nynak, amikor fogyatkoz�saik vizsg�lat�b�l siker�lt megbecs�lni a f�ny terjed�si sebess�g�t, elsõk�nt a d�n Olaf R�mernek. A Galilei-holdak felsz�n�rõl a Voyager ûrhaj� adta az elsõ r�szletes felv�teleket.

Az Io

k�n burkolta vulk�ni vil�g. A szakadatlan kit�r�sekben az anyag 200 km t�vols�gra l�kõdik ki a az ûrbe, majd visszahullik a hold narancsos-s�rg�s felsz�n�re. Ez sz�trepeszti a k�rget, �s a kit�r�sek meg�j�tj�k a felsz�n�t, amely m�g csak 1 milli� �ves. A Voyager-1 nyolc akt�v vulk�nkit�r�srõl sz�molt be, �s k�z�l�k hat m�g a Voyager-2 k�sõbbi rep�l�si idej�n is mûk�d�tt. Az Io vulk�nikus aktivit�s�t a Jupiter gravit�ci�s hat�sa okozza. Az Io felsz�n�t roppant nagys�g� �rap�ly- �s elektromos erõk gy�trik.

Az Eur�pa

j�ggel bor�tott hold. 3138 km-es �tm�rõj�vel a legkisebb Galilei-hold, (majdnem akkora, mint a Hold), Jupitertõl m�rt t�vols�ga 670 900 km. Felt�telezik, hogy belsej�bõl v�z �ramlott a felsz�n�re, �s ott megfagyva, �j felsz�nt k�pezett az Europ�n, mi�ltal ez lett a legsim�bb �gitest a Naprendszerben. A holdnak �lland� l�gk�re van. F�nyvisszaverõ k�pess�ge a Galilei-holdak k�z�l a legnagyobb.

A Ganymedes 5260 km-es �tm�rõj�vel a Naprendszer legnagyobb holdja (a Merk�rn�l nagyobb), Jupitertõl m�rt t�vols�ga 1 070 000 km. Fõleg j�gbõl �ll, felsz�ne kr�terektõl szabdalt, n�mely kr�ter�t sugarak veszik k�r�l. A Ganymedes felsz�ne repedezett �s vetõd�ses, ami a k�reg alatti aktivit�st jelzi. (Felsz�ne k�tfajta t�jegys�gbõl: s�t�t, fõleg szennyezett j�gbõl �ll� õsi ter�letekbõl, ahol sok a kr�ter; vil�gosabb, val�sz�nûleg megolvadt �s �jabb lehûl�s�ket megelõzõen az idõsebb ter�letekre �ml�tt j�gbõl �ll.)

A Callisto �tm�rõje 4800 km, a Jupiter m�sodik legnagyobb holdja, Jupitertõl m�rt t�vols�ga 1 883 000 km. Nagys�gban alig marad el a Merk�r m�g�tt. A j�g szennyezetts�ge miatt felsz�n�nek f�nyvisszaverõ k�pess�ge meglehetõsen alacsony, 0,2. Kr�terekkel legsûrûbben bor�tott �gitest a Jupiter rendszer�ben.