A SETI szépsége:

Mindenekelõtt úgy érzem, hogy a könyv címét kell megmagyaráznom. A SETI viszonylag fiatal diszciplína, amelynek tárgya a Földön kívüli intelligencia -pontosabban technikai civilizáció- kutatása a tudomány különféle eszközeivel és módszereivel. 1979-ben kerültem bûvkörébe, amikor egy IAF kongresszuson ámulattal hallgattam Sagan, Sklovszkij, Marx György, Drake és mások izgalmas vitáit arról, hogy vannak-e társaink az Univerzumban, és miként lehetne rájuk bukkanni. Elsõsorban az a lehetõség ragadott meg, hogy napjainkban már cselekedni lehet annak érdekében, hogy ezekre a mindenkit érdeklõ, alapvetõ kérdésekre választ kapjunk. 

Azóta eltelt húsz év, sokféle izgalmas SETI program valósult meg, de a siker elmaradt. Márpedig nyilvánvaló, hogy minden tudományos erõfeszítés célja szükségképpen a megismerés, és az eredmények alkalmazása -siker nélkül mire való az egész? Csak egyes alkotó mûvészetek érhetik be azzal, hogy a mû ugyan nem vezet sehová, nem hasznos a társadalomnak, nincs folytatása és eredménye, de szép. Lehet, hogy a SETI kutatásokkal is ez a helyzet? Engem legalábbis kezdettõl fogva magával ragadott a SETI néhány különleges, a természettudományokban ritka vonása, amelyeket joggal lehet ''szépségnek'' nevezni.

Jan Lomberg, aki mûvész létére, Sagan hatására megismerkedett a SETI kutatásokkal is, ''A SETI esztétikája'' címû tanulmányában kifejti, hogy nem a ''nyers erõ'', hanem a program eleganciája vezethet el a kitûzött célig. Ami az én megfogalmazásomban annyit jelent, hogy sok más fontos kutatási programtól eltérõen a SETI nem szükségképpen igényel óriási befektetéseket, a siker esélye ugyanis nincs egyenes arányban a ráfordításokkal. Jó ötletekre természetesen más kutatásokban is nagy szükség van, de éppen a sok ismeretlen tényezõ miatt a SETI-ben biztosan nem a mûszaki, hanem a gondolati elem az uralkodó.

Szépségéhez nagymértékben hozzájárul sokszínûsége is. E diszciplína határai a csillagászattól és a fizikától a mûszaki és az élettudományokon keresztül egészen az antropológiáig és a társadalomtudományokig húzódnak. Ezáltal egyedülálló lehetõséget kínál a reál és a humán tudományok közötti korszerû szintézisre. A SETI-t egyes egyetemi kurzusokon (például az ausztráliai Macarthur egyetem fizika szakán) már évek óta használják arra, hogy a hallgatók érdeklõdését felkeltsék a természettudományok iránt. Itt maga a SETI a ''mézesmadzag'', amely magához vonzza a széles érdeklõdési körû hallgatókat.

Nagy vonzóerõt jelent az is, hogy a SETI kutatók társasága igazi nemzetközi közösségnek bizonyult, amelybe bárkit befogadnak a világ bármely részébõl, ha nyitott szellemû, és dolgozni akar a közös cél elérése érdekében.

Ennyi talán elég bevezetõül és kedvcsinálóul. A könyv elsõ részében a vizsgálat tárgyát kerülgetjük több oldalról -a Drake- formulát, mint a gondolatok rendszerezésére kitalált ''sorvezetõt'' használva. A második rész szól a korszerû SETI módszerekrõl és stratégiákról. Végül a harmadik részben a kutatás ''melléktermékeirõl'', és egy esetleges felfedezés várható következményeirõl lesz szó. Néhány, a téma szempontjából alapvetõ ismeretet tartalmaz a Függelék.

Köszönetet mondok mindazoknak, akik e könyv elkészülését elõsegítették. A külföldi kollégáknak, akik kérésre vagy kérés nélkül is készségesen, barátságból elküldték SETI tárgyú cikkeiket, tanulmányaikat és könyveiket. Ilyen segítséges kaptam Alekszej Arhipov (Ukrajna), John Billingham (USA), Stuart Bowyer (USA), Kent Cullers (USA), Steven Dick (USA), Stephen Doyle (USA), John Dreher (USA), Albert Harrison (USA), Jean Heidmann (Franciaország), Stuart Kingsley (USA), Guillermo Lemarchand (Argentína), Duncan Lunan (Nagy-Britannia), Claudio Maccone (Olaszország), Stelio Montebugnoli (Olaszország), Nils Mustelin (Finnország), Seth Shostak (USA), Paul Such (USA), Donald Tarter (USA), Jill Tarter (USA), Allen Tough (Kanada), Douglas Vakoch (USA) és Dan Werthimer (USA) kollégáktól és a SETI intézettõl. Köszönöm dr. Fejes Istvánnak, lektoromnak, Dürr Jánosnak, mint a kötet szerkesztõjének és Domsa István kollégának, hogy a kéziratot elolvasták, és számos hasznos észrevételt tettek. Végül, de nem utolsósorban köszönöm feleségem, dr. Illés Erzsébet türelmét és szüntelen segítségét a munka során.

A teljes tartalom itt található!