Az anyag

Ha elfogadjuk azt, hogy volt egy nagy robban�s (a megfigyel�sek ugyanis erre utalnak) �s a mai �rtelemben vett anyag csak ezt k�vet�en alakult ki, szerintem ez nem jelenti azt, hogy a robban�st megel�z�en nem volt semmi. �n �gy gondolom, hogy az anyag valamilyen m�s form�ban akkor is l�tezett. Ha pedig l�tezett, akkor a teret �s az id�t is �rtelmezni kell. Az elgondol�som szerint az anyagnak vannak m�g a kvarkokn�l is elemibb egys�gei. Nevezz�k ezeket energia-h�roknak, vagy egyszer�en csak h�roknak. Hogy valahogyan �br�zolni tudjam ezeket, az �br�n spir�lis rug�kat rajzoltam. Gondolom, hogy a val�s�gban m�s alakja van ezeknek a h�roknak. A fizikusok kis rezg� energia-gy�r� alakban szokt�k �br�zolni ezeket a h�rokat. De gondolhatunk olyan alakra is mint a feh�rje molekul�k furcs�n hurkolt t�rbeli alakzata. A rug�t az�rt v�lasztottam, mert t�bb tulajdons�g�t is fel lehet haszn�lni a h�rok szeml�letesebb le�r�s�ra.

Szerintem ezek a r�g�k v�gtelen�l �sszenyomhat�k �s nagy t�gul�sra (old�d�s, kilazul�s) is k�pesek. �sszenyomott �llapotban rugalmas fesz�lts�g �bred benn�k �s rugalmass�guk tart�s marad. Valamilyen kapcsol�d�si pontokkal is rendelkeznek, ezek �ltal k�t vagy t�bb h�r kapcsol�dhat egym�shoz. Lehetnek egy�b tulajdons�gaik is, mint a sodr�sir�ny, az elektromos t�lt�s �s t�meg valamilyen kezdem�nyei. Az elk�pzel�sem szerint a h�rok (rug�k) teret is k�pviselnek. Az �br�n a rug�k k�r� rajzolt k�k sz�n� bubor�kokkal akartam jelezni a h�rokhoz tartoz� elemi tereket. Ez csak szeml�ltet�s, mert a h�rhoz rendelhet� elemi t�ren �n a h�r kibomlotts�gi �llapot�t �rtem. A h�rok rezg�sekre is k�pesek �s egy m�r megn�vekedett t�rben szabadon el is mozdulhatnak. Ebb�l a lehet�s�gb�l pedig az id� sz�rmaztathat�.

A Nagy Bumm el�tt a h�rok v�gtelen�l �ssze voltak nyomva. De a fesz�lts�g megvolt ezekben a rug�kban. A v�gtelen�l �sszenyomott �llapot miatt az �ltaluk kifesz�tett t�r m�rt�ke nulla volt. Ebben a helyzetben ezek a rug�k (vagy h�rok) nemhogy mozdulni de m�g rezegni sem tudtak. �s mivel az id� a mozg�sb�l (v�ltoz�sb�l) sz�rmaztathat�, ez�rt ebben az �llapotban az id�vel sem lehet sz�molni. A Nagy Bumm el�tt az anyag olyan �llapotban volt ami gyakorlatilag csak hatalmas fesz�lts�get (�ri�si felhalmozott energi�t) tartalmazott, az �ltala k�pviselt t�r a z�r�hoz tartott �s a hozz� rendelhet� id� rendk�v�l megny�lt volt. Az id�nek ezt a megny�l�s�t �rtelmezhetj�k �gy is, hogy az id� csaknem �llt, de nem teljesen. Benne volt ebben az �llapotban annak a lehet�s�ge is, hogy ez a fesz�lts�g old�dhasson. Az old�d�s bek�vetkez�se a Nagy Bumm-ot jelenti. L�ncreakci�szer�en elindulhatott az a folyamat, amit az ide vonatkoz� Univerzum-modell le�r. L�trej�ttek az anyag ma ismert form�i, a t�r a csaknem null�r�l a mai m�retre n�vekedett, �s a mozg�sok r�v�n a val�s id� is �rtelmet nyert.

A Nagy Bumm el�tti �llapot le�r�s�hoz k�pzelj�nk el m�rhetetlen�l sok kis rug�t, amelyek v�gtelen�l �sszenyomhat�k, �s ezek �ssze is voltak nyomva. Az �sszenyomott �llapotot a gravit�ci� id�zte el�, de ennek ellene hatott a h�rokban �bred� fesz�lts�g, amely sz�tfesz�teni igyekezett ezt az �llapotot. Kv�zi egyens�lyban volt a rendszer, ahol a gravit�ci� valamivel fel�lm�lta a sz�tfesz�t� hat�st. A v�gtelen�l �sszenyomott �llapotuk miatt a h�roknak tulajdonk�ppen ter�k sem volt �s mozdulatlans�gra voltak k�rhoztatva, ez�rt id�beli dolgokr�l sem besz�lhet�nk. �n �gy gondolom, hogy ez az �sszepr�sel� nyom�s m�gsem volt v�gtelen nagy, b�r k�zel �llt hozz�. Ez azt is jelenti, hogy a t�r sem volt teljesen z�rus m�ret� �s az id� sem volt v�gtelen�l megny�lva csak rendk�v�l megny�lt volt. Ez a n�ansznyi kis elt�r�s az abszol�t v�gtelent�l jelentette azt a lehet�s�get, hogy a fesz�lts�gben rejl� �ri�si energia felszabadulhasson �s bek�vetkezzen a robban�s. A majdnem v�gtelen eset�ben gondoljunk egy olyan egyszer� �br�ra mint egy hiperbola egyik �ga, amelynek a v�gtelenbe fut� sz�rai aszimptotikusan k�zel�tik az x ill. y tengelyeket, de m�gsem �rik el azt sohasem. �gy tal�n k�nnyebben meg�rthet� az, hogy valami majdnem v�gtelen vagy majdnem z�rus.

Mivel ebben az �llapotban nincsenek r�szegys�gek, ez�rt az old�d�s r�gt�n az eg�szet �rinti. Valami kis v�ltoz�s t�rt�nt ebben a rendszerben, ami az egyens�lyt a sz�tfesz�t� er�k jav�ra billentette. Az az er�, amely addig �sszetartotta ezt a s�r�tm�nyt m�r nem tudott tov�bb ellen�llni a sz�tfesz�t� er�knek, ahogyan egy t�lnyom�sos palack sem �llja �tj�t a robban�snak, amikor m�r megrepedt. A robban�st k�vet�en az elemi rug�k rohamosan kezdt�k felvenni a form�ikat. Ez azt jelentette, hogy teret k�peztek maguk k�r�l. Ugyanakkor a felszabadultabb �llapotukban rezegni kezdtek, majd a t�r b�v�l�s�vel m�r el is tudtak mozdulni. A v�ltoz�s pedig sz�munkra az id� fogalm�nak bevezet�s�t jelenti.

Val�sz�n�nek tartom, hogy sokf�le m�s-m�s tulajdons�gokkal felruh�zott h�r l�tezik. Hogy h�nyf�le van bel�l�k, azt ma m�g nem lehet tudni. A h�rok m�ret�re vonatkoz�an egy ar�ny szolg�lhat, amelyre m�r t�rt�ntek bizonyos becsl�sek: egy h�r m�rete kb. a proton m�ret�nek 10^(-20)szorosa, azaz egy proton kb. 10^(20)db. h�rb�l tev�dik �ssze. Amennyiben ez igaz, akkor lehet valami fogalmunk arr�l, hogy az Univerzumban l�v� �sszes h�rok sz�m�nak nagys�grendje mekkora lehet. Olyan nagy sz�mr�l van itt sz�, amely m�r szint�n a v�gtelen benyom�s�t kelti.

A fenti �br�n csak n�h�ny h�r sematikus �br�j�t adtam meg. A h�rok k�t v�g�n l�v� idomok azt jelk�pezik, hogy k�t h�r csak bizonyos felt�telek megl�te eset�n kapcsol�dhat egym�shoz. Az �br�n k�t felt�tellel (azonos idomok �s a sz�nek) akartam ezt jelezni, de val�sz�n�, hogy kett�n�l t�bb felt�tel is van. A csatlakoz�si pontok sz�ma f�gghet az egyes h�rok t�pus�t�l is.

Az �bra a h�rok egym�shoz val� kapcsol�d�s�t mutatja. A szabadon maradt h�rok kifesz�tik a teret, de nem hoznak l�tre a vil�gunkban �szlelhet� anyagot. Hossz� l�ncolatokat is alkothatnak, keresztezhetik egym�st ezek a l�ncok �s a keresztez�d�sben z�rt hurkok is kialakulhatnak. Val�sz�n�, hogy a h�roknak ez a p�kh�l�-szer� sz�vev�nye fesz�ti ki a teret. Szerintem a szabad h�rok alkotj�k az �gynevezett s�t�t anyagot, �s mivel m�g manaps�g sem old�dott fel a fesz�lts�g teljesen benn�k ez�rt azzal, hogy m�g most is t�gulnak ez a t�r t�gul�s�t is jelenti egyben. Ezt a t�g�t� hat�st azonos�tom �n a s�t�t energi�val. A nyitott alakzatokban egyes h�rok m�r kapcsol�dtak, de nem alkotnak z�rt alakzatot, ez�rt k�nnyen sz�tszakadhatnak. Ezek a kapcsol�d�sok teh�t nem stabilak. A z�rt alakzatok viszont stabilak maradnak, �s ezek alkotj�k a kvarkokat, leptonokat ill. mezonokat. �n azt hiszem, hogy a h�rok elemi t�meget is k�pviselnek melyek az �sszekapcsol�d�s ut�n �sszegz�dnek megadva a kvark vagy lepton t�meg�t. De azt is elk�pzelhet�nek tartom, hogy a t�meg �ppen a kapcsol�d�sok sz�m�val ar�nyos valami. A szabadon maradt h�rok �sszt�mege megadja a s�t�t anyag t�meg�t, amely ma az univerzum teljes t�meg�nek a 23%-�t teszi ki. A szabad h�rok �sszekapcsol�d�sai ill. sz�tes�sei a mai napig folytat�dnak. Meglehet, hogy ezek a v�letlenszer� �sszekapcsol�d�sok az alapjai a spont�n p�rkelt�s jelens�g�nek. Enn�l a jelens�gn�l a v�kuumb�l megjelenhet egy nem anti- �s anti- r�szekb�l �ll� r�szecske-p�r. Ehhez energi�t kell k�lcs�n�zni, amit a v�kuum energi�j�b�l nyernek. De ezt az energi�t igen r�vid id� eltelt�vel vissza is fizetik azzal, hogy megsemmis�tik egym�st visszaadva a v�kuumnak a k�lcs�nkapott energi�t. �gy az energia-megmarad�s elve csak egy r�vid id�re s�r�l. A r�szecske-p�r megjelen�sekor sok k�t�s keletkezik, amely t�meg megjelen�s�t adja egy r�vid id�re, az annihil�l�s ut�n ez a t�meg energi�v� alakul, visszafizetve a keletkez�shez sz�ks�ges energi�t. Szerintem az a bizonyos kvantumfizikai v�kuum a szabad h�rok �ltal kifesz�tett teret jelenti �s az ebb�l nyert energia a s�t�t energia rov�s�ra t�rt�nik, az annihil�l�s ut�n pedig oda is ker�l vissza.

A h�roknak saj�t rezg�s�k van. �sszekapcsol�dva r�szecsk�v� a csatolt rezg�sek domin�ns felharmonikusa adja a r�szecsk�re jellemz� saj�t frekvenci�j�t. A h�rok pozit�v vagy negat�v t�lt�seket, momentumokat (sodr�sir�nyokat) is hordozhatnak, melyek szint�n �sszegz�dnek a kapcsol�d�s ut�n. Lehet, hogy ebb�l a tulajdons�gb�l sz�rmazik a r�szecsk�k spinje ill. a vil�g jobb- vagy bal-sodr�sra val� hajland�s�ga. A mi vil�gunkra a bal-sodr�s a jellemz�, am�g az antianyagb�l �ll� vil�gra a jobbsodr�s. Meglehet, hogy az�rt tud ez a k�tf�le anyag l�trej�nni, mert a h�rok k�tf�le sodr�sir�nya miatt az �sszekapcsol�d�sok e k�tf�le m�don k�nnyebben j�hetnek l�tre. Szerintem a h�rok tulajdons�gaiban gy�kereznek az elemi r�szecsk�k kvantum-jellemz�i.

Az Univerzum anyag�nak egy kis r�sze atomok (4%), elemi r�szecsk�k �s fotonok form�j�ban van jelen. Ez sz�munkra az �rz�kelhet� ill. l�that� anyag. De az Univerzum anyag�nak nagy r�sze sz�munkra �rz�kelhetetlen, csup�n hat�s�b�l lehet k�vetkeztetni r�. Ez az �gynevezett s�t�t anyag �s a hozz� kapcsol�d� s�t�t energia. Szerintem a s�t�t anyagot a szabad h�rok t�mege teszi ki. A s�t�t energia pedig onnan sz�rmazik, hogy a s�t�t anyag h�rjai m�g mindig valamennyire �sszenyomott �llapotban vannak. Ez a fesz�t� energia a gravit�ci� ellen�ben hat �s a t�r t�gul�s�t jelenti, ami manaps�g is �szlelhet�.

�sszefoglal�sul menj�nk vissza a kezdethez, azaz a Nagy Bumm-ot megel�z� �llapothoz. Ebben az �llapotban a v�gtelen�l sok elemi h�r egy pontt� volt �sszenyomva. A t�r teh�t m�rhetetlen�l kicsi volt. Az elemi h�rok rug�-energi�ja �sszess�g�ben hatalmas fesz�t� er�t k�pviselt, �gy ez az �llapot �ri�si energi�t tartal�kolt. Vannak, akik ezt a fals v�kuum energi�jak�nt emlegetik. Az �sszezs�folts�g miatt mozg�snak semmi nyoma sem volt, ez�rt az id� is �llt, azaz olyan megny�lt volt, hogy gyakorlatilag �ll�nak volt tekinthet�. Val�j�ban azonban m�gsem volt ez a megny�l�s abszol�t v�gtelen. Valamilyen rendk�v�li lass� v�ltoz�sok m�gis t�rt�ntek. Egy�bk�nt csak felfog�s k�rd�se, hogy azt a lass� id�-�temet �ri�si hossz�nak vagy egy pillanatnak tekintj�k. A v�ltoz�s lehet�s�get adott egy v�letlenszer� robban�sra, a Nagy Bumm-ra. A Nagy Bumm el�tt az alapvet� k�lcs�nhat�sok (er�s, gyenge, elektrom�gneses, gravit�ci�) egy�tt voltak de a Nagy Bumm-ot k�vet�en ez a szoros egy�ttl�t megbomlott, azaz az er�s k�lcs�nhat�s elv�lt a t�bbit�l. A fesz�lts�g kis old�d�s�t k�vet�en a h�rokban a rezg�sek megindulhattak. Ett�l kezdve sz�molhatunk a val�s id�vel. Val�s id�n �n a sz�munkra megszokott id�t �rtem. A rendk�v�li fesz�lts�g a h�rok gyors lazul�s�t id�zte el�, ami a t�r rohamos n�veked�s�vel j�rt. A t�r t�gul�sa el�rte azt a m�retet, amikor a h�rok m�r el is tudtak mozdulni �s a gyors, kaotikus mozg�sok sok h�r �sszekapcsol�d�s�t eredm�nyezt�k. Egyes kapcsolatok hamar sz�tbomlottak �jra, de sok kapcsolat z�rt l�ncot hozott l�tre, amelyek stabilnak bizonyultak. �gy alakultak ki a kvarkok, leptonok, mezonok, fotonok, stb.

A t�bl�zatban felsorolt r�szecsk�k legt�bbj�nek megvannak az anti-megfelel�i is, de vannak olyanok is, amelyek anti-megfelel�je �nmaguk (pl. gamma foton). Fel�p�lhetne egy antianyagb�l �ll� vil�g is, amely ugyan�gy m�k�dne, mint a mi�nk. De a k�tf�le anyag egy�tt nem tud l�tezni, mert sug�rz�ss� alakulva megsemmis�tik egym�st. A sz�munkra tapinthat� massz�v vil�g tulajdonk�ppen csak h�rom elemi r�szecsk�b�l �p�l fel (u �s d kvarkok, valamint az elektron lepton). Ezek rendk�v�l stabil k�pz�dm�nyek. Az �bra k�pletei mutatj�k hogyan �p�l fel egy atom ezekb�l. A bozonok a stabil r�szek k�z�tti k�lcs�nhat�sokat k�zvet�tik. Az atommagot a protonok �s neutronok alkotj�k, amelyek kvarkokb�l �p�lnek fel. Ezeket az er�s k�lcs�nhat�s ragasztja �ssze (g gluon). Az elektront m�r az elektrom�gneses k�lcs�nhat�s (gamma foton) tartja a p�ly�j�n az atommag k�r�l. A gyenge k�lcs�nhat�sok (z �s w bozonok) a radioaktivit�s�rt, az atom v�letlen �talakul�s��rt felel�sek. A fenti r�szecsk�k k�z�l t�bben az atomokt�l f�ggetlen�l is mozognak a t�rben. Ilyenek a fotonok, melyek a f�nyt is jelentik a sz�munkra, de vannak olyanok is amelyeket szemmel nem �rz�kel�nk mint a leptonok pl. a m� �s tau r�szecsk�k, az elektronok vagy a neutrin�k.

Az �bra els� r�sze azt szeml�lteti, hogy mely fontosabb elemi r�szecsk�k vesznek r�szt egy atom fel�p�t�s�ben. Az �bra m�sodik r�sze pedig azt illusztr�lja, hogy az elemi r�szecsk�k kett�s term�szete (hull�m �s r�szecske) miatt a hat�rok �s p�ly�k nem �lesek. De a hat�rozatlans�gi-elv szerint sem lehet egy r�szecske hely�t �s sebess�g�t egyszerre megadni. Pl. egy elektron p�ly�ja annyira elkent, hogy szinte besz�vi az atommag k�r�l a p�ly�nak megfelel� g�mbh�jat, b�rhol lehet azon a g�mbh�jon egy adott pillanatban. De mag�nak az atomnak sincs �les hat�ra. Ez az elmos�dotts�g ad�dhat abb�l is, hogy a elemi r�szecsk�ket h�rok sokas�ga alkotja, mintegy gombolyagot alkotva k�peznek pl. egy neutront. Hasonlatos ez ahhoz, mint ahogyan a g�nek l�ncolat�b�l alkotott DNS sz�lak feltekeredve a kromosz�m�kat l�trehozz�k. Egy�bk�nt van egy olyan �rz�sem, hogy az anyag a magasabb szervezetts�gi szintjeinek kialakul�sakor a s�m�kat a kor�bbi szintek s�m�ib�l mer�ti. Milyen m�s rendszerb�l is vehetn� ezeket, amikor nincs m�s rendszer, amivel egy�ltal�n kapcsolata lehetne? Itt persze nem egy tudatos dologr�l van sz�, egyszer�en alkalmaz�dnak azok a s�m�k, amelyek eleve k�vetkeznek az anyag saj�toss�gaib�l. A negyedik k�lcs�nhat�s�rt, a gravit�ci��rt felel�s r�szecsk�t (graviton) m�g nem tal�lt�k meg, val�sz�n�, hogy nincs is ilyen r�szecske. De a t�r g�rb�let�vel is le lehet �rni ezt a hat�st. Egy�bk�nt, ha megtal�ln�k a gravitont az einsteini g�rb�lt t�rid�-elm�letet �t kellene �rt�kelni.

A t�bl�zatban szerepl� egy�b r�szecsk�k m�r nem olyan stabilak, szabadon hamar sz�tbomlanak. A fenti elemi r�szecsk�k t�megei k�l�nb�z�ek, �n �gy gondolom, hogy ez az azokat fel�p�t� h�rok sokas�g�nak k�l�nb�z�s�g�b�l fakad. Az elemi r�szecsk�k kialakul�sakor az anyag �s antianyagok l�trej�tte statisztikai jelens�g volt. �gy alakult, hogy valamivel t�bb anyag j�tt l�tre mint antianyag. Ez persze nagyon leegyszer�s�t�se a dolognak, mert a nem anti- �s anti-r�szek egyenl� ar�nyban keletkeznek �s az annihil�l�s sor�n is egyenl� ar�nyban t�nnek el. A mai napig fejt�r�st okoz a szakembereknek, hogy mit�l keletkezett m�gis val�di anyagt�bblet. Az anyag �s antianyag tal�lkozva megsemmis�tik egym�st, gamma fotonokat sug�rozva sz�t. Ezen annihil�l�sok ut�n a val�di anyagt�bbletb�l j�tt l�tre a vil�gunk. �n egy�bk�nt �gy gondolom, hogy a vil�g val�j�ban h�romt�pus� anyagb�l �p�l fel. Az egyik az anyag, a m�sik az antianyag, a harmadik pedig a s�t�t anyag. A s�t�t anyag a m�sik kett�vel b�k�sen megf�r, nem okoz semmif�le katasztr�f�t. Az antianyag pedig ugyanolyan ar�nyban van jelen mint a val�s anyag, de szerencs�nkre valahogyan el van z�rva t�l�nk.

A robban�s ut�ni gyors t�gul�s a kezdeti hatalmas h�m�rs�klet cs�kken�s�t is jelentette. Ez egy f�zisv�lt�st id�zett el� a rendszerben, hasonl�an ahhoz, mint amikor a v�zg�z a leveg� hidegebb r�gi�iban kicsap�dik, felh�ket hozva l�tre. A h�rok szemsz�g�b�l n�zve ez a folyamat azt jelenti, hogy a h�rok kilazults�ga n�tt �s a rezg�s�k emiatti frekvencia cs�kken�se kedvezett az �sszekapcsol�d�sok l�trej�tt�nek. A f�zisv�lt�s hatalmas energia felszabadul�s�val j�rt, amely a szabad h�rok mozg�si energi�j�t n�velve a t�r exponenci�lis t�gul�s�t id�zte el�. Ezt nevezz�k a t�r felf�v�d�si szakasz�nak. Az er�s k�lcs�nhat�s elv�lt a t�bbit�l �s ezzel megsz�letett a t�meg. L�trej�ttek a kvarkok �s antikvarkok t�megei, melyek egym�st annihil�lva a v�g�n kvarkok t�bblet�nek eredm�ny�vel z�rult, amely m�r a vil�gunk �p�t�anyag�ul szolg�lt. A felf�v�d�si szakaszt (amely a m�sodperc t�rtr�sze alatt k�vetkezett be) k�vet�en a t�gul�s tov�bb folytat�dott, de m�r nem olyan hevesen. Mindenesetre ez is a h�m�rs�klet cs�kken�s�vel j�rt, amely egy id� ut�n �jabb f�zisv�lt�st id�zett el�. Ekkor kondenz�l�dtak az elemi r�szecsk�k (protonok, neutronok, elektronok, stb.). Egy ideig az elemi r�szek kavalk�dja t�lt�tte ki a teret. Ezt a szakaszt nevezz�k nukleo-szint�zisnek. Az er�s k�lcs�nhat�s aktiviz�l�dott, amely �ssze- ragasztotta a protonokat �s neutronokat. L�trej�ttek teh�t az atommagok, de az elektronok ekkor m�g nem k�t�dtek az atommagokhoz, hanem szabadon mozogtak a t�rben. A szabad elektronok nagy t�mege akad�lyozta a fotonok szabad mozg�s�t, mert �lland�an �tk�ztek az elektronokkal, �gy a f�ny nem tudott nagyobb t�vols�gokat megtenni, ott pattogtak a fotonok kis t�rr�szeken bel�l. Hasonl� volt a helyzet ahhoz, mint a mond�s szerint: "olyan s�r� a k�d, hogy az orrunkig sem l�tni". Majd a gyenge �s elektrom�gneses er�k sz�tv�l�sa azt eredm�nyezte, hogy az addigra m�r kialakult atommagok befogt�k a szabad elektronok nagy r�sz�t az elektrom�gneses k�lcs�nhat�s r�v�n. Kialakultak a legk�nnyebb atomok, �s a f�ny is el tudott indulni ezut�n hosszabb �tra, hiszen a szabad elektronok sz�ma nagym�rt�kben lecs�kkent. Ez az esem�ny a Nagy Bumm ut�n kb. 300-400 ezer �vvel t�rt�nt. Az �gy elindult f�ny tulajdonk�ppen a robban�s f�nye volt, ennek jelenkori maradv�ny�t nevezz�k kozmikus h�tt�rsug�rz�snak. Hull�mhossza az�ta megny�lt a t�r t�gul�sa k�vetkezt�ben, de ez a hull�mhossz-megny�l�s a hozz�nk �rkez� galaxisok f�ny�re is vonatkozik, melyet az al�bbi �bra szeml�ltet.

A f�zisv�lt�sok k�l�n�s dolgok l�trej�tt�t is eredm�nyezhetik (falak, domainek, egyp�lusok, stb. kialakul�sa). Ezeket a mai vil�gunkban nem lehet �szlelni, �gyhogy maradtak m�g k�rd�jelek a f�zisv�lt�sok-elm�let�vel kapcsolatban is. Az atomok t�meg�nek megjelen�s�vel pedig a gravit�ci� is egyre ink�bb kifejtette hat�s�t. A h�m�rs�klet kiegyenl�tett volt az eg�sz t�rben, eltekintve a nagyon kicsi helyi ingadoz�sokt�l. A kiss� h�v�sebb helyeken az anyag s�r�s�dni kezdett hatalmas anyagi g�zk�d�ket hozva l�tre. Ezek az anyagi g�cok a gravit�ci� hat�s�ra s�r�s�dtek, amely a tov�bbi �sszeh�z�d�sok r�v�n hatalmas m�ret� csillagok l�trej�tt�hez vezetett. A kezdetben kialakult n�h�ny k�nny� k�miai elem (H, D, He, Li) kialakul�sa a csillagok �zemanyagak�nt szolg�lt �s szolg�l ma is, de az els� csillagok �let�ben �s hal�lakor (szupern�va robban�s) l�trej�ttek a nehezebb k�miai elemek is. A hatalmas g�zk�d�k id�vel galaxisokk� �lltak �ssze, amelyekben felf�nylettek a m�sodlagos csillagok, a kor�bban l�trej�tt nehezebb elemek pedig a bolyg�k anyag�ul szolg�ltak. A bolyg�k energiaforr�sak�nt j�r�szt a csillag sug�rz� energi�ja szolg�l, kisebb m�rt�kben a bolyg� bels� h�tartal�ka �s a k�miai energi�k. A f�zi�s atomenergia a csillagokban keletkezik, a bolyg�kon m�r f�k�nt civiliz�ci�s tev�kenys�g hoz l�tre atomenergi�t a nagyobb rendsz�m� atomok sz�thas�t�sa r�v�n. Megeml�thet� m�g a term�szetes radioaktivit�s is, amely az atomok v�letlenszer� elboml�sakor keletkezik, de ez egy nagyon lass� �gy intenzit�s�ban nem t�l er�s folyamat. Atomenergia teh�t k�tf�lek�ppen j�het l�tre, vagy a k�nny� atomok egyes�t�s�vel, vagy a neh�z atomok has�t�s�val. A k�tf�le �talakul�s a peri�dusos rendszer k�zepe k�rny�k�n tal�lhat� vasatom ir�ny�ba tart. A mi szemsz�g�nkb�l n�zve a szerencs�s k�r�lm�ny� bolyg�kon megindulhatott a szerves anyag kialakul�sa, �s a m�g szerencs�sebbeken pedig az �let is megjelenhetett. Az Univerzumnak nem c�lja, csup�n mell�kterm�ke az �l� anyag l�trej�tte.

�n �gy gondolom, hogy ez a bizonyos "mell�kterm�k" egy�ltal�n l�trej�hetett, valahol az anyag tulajdons�g�ban szint�n benne van. Bizonyos elvek (er�s, gyenge antropikus elvek) is feszegetik ezt a k�rd�st, de ezek a fejteget�sek filoz�fiai term�szet�ek. Hogy a galaxisunkban h�ny helyen alakulhatott ki kommunik�ci�ra k�pes civiliz�ci�, erre a Drake-formula ad egy becsl�st. A szelekt�l� felt�telek miatt ez a sz�m nem t�ls�gosan nagy (�gy 100 �s 1000000 k�z�tt lehet), ami v�ltozhat is a Tej�t csillagaihoz tartoz� bolyg�k jobb felt�rk�pez�se eset�n. A SETI program keret�ben elindult egy kutat�s is az esetleges idegen civiliz�ci�kt�l sz�rmaz� jelek felkutat�s�ra. Ez a kutat�s jelenleg is tart, de eddig m�g nem hozott pozit�v eredm�nyt.

K�zben a t�r egyre t�gult �s bizonyos �szlel�sek alapj�n �gy t�nik, hogy m�g jelenleg is t�gul. Ez csak �gy lehets�ges, hogy a s�t�t energia t�g�t� hat�sa er�sebb a gravit�ci� �sszeh�z� hat�s�n�l. Eszerint a t�r m�g sok�ig t�gulni fog (lehet hogy �r�kk�), ez azt jelenten�, hogy a vil�gunk ny�lt Univerzum. De ez m�g nem d�lt el eg�szen. V�lem�nyem szerint egy �lland� �llapot akkor k�vetkezik be, amikor a teljes Univerzumra n�zve a szabad h�rokban l�v� fesz�lts�g t�g�t� hat�sa kiegyenl�t�dik a gravit�ci� �sszeh�z� hat�s�val.