F�ld

A F�ld a Napt�l a harmadik, m�ret�t tekintve pedig az �t�dik legnagyobb bolyg�.

Napt�l m�rt k�zepes t�vols�ga: 149,600,000 km (1.00 CSE)

�tm�r�: 12,756.3 km

t�meg: 5.976e24 kg

A F�ld forg�sa, kering�se

Az ûrutaz�sok �s a holdrasz�ll�sok mindenn�l nyilv�nval�bb� tett�k, hogy a F�ld is csak a Naprendszer egyik bolyg�ja. J�llehet �gy szoktunk bolyg�nkra tekinteni, mint a "terra firm�"-ra, mint a stabilit�s szimb�lum�ra, a F�ld val�j�ban egy �ri�si ûrj�rmû, amelynek �tm�rõje t�bb mint 12000 kilom�ter, �s amelyik 30 kilom�teres m�sodpercenk�nti sebess�ggel sz�guld p�ly�j�n. Kering�s�n k�v�l a Nappal �s Naprendszer�nk t�bbi bolyg�j�val egy�tt k�r�lbel�l m�sodpercenk�nt 20 kilom�teres sebess�ggel halad� mozg�st is v�gez a Herkules (Hercules) csillagk�p ir�ny�ba. A F�ld tengely k�r�li forg�sa k�vetkezt�ben az egyenl�tõ minden pontja �r�nk�nt t�bb mint 1600 kilom�tert tesz meg.
A f�ldp�lya alig k�l�nb�zik a k�rtõl. Az elt�r�s oly csek�ly, hogy pap�ron nem is lehet m�sk�pp �br�zolni, mint k�r alakj�ban. Ha a pap�rra vetett f�ldp�lya �tl�j�t j� nagyra, mondjuk 1 m�terre vessz�k is, �br�nk elt�r�se v�konyabb volna a ceruzavonaln�l, amellyel a f�ldp�ly�t megrajzoltuk. Az ilyen ellipszist m�g nagyon j� szemmel sem lehet megk�l�nb�ztetni a k�rtõl.

Tudjuk, hogy bolyg�nk 24 �ra alatt v�gez egy teljes k�r�lfordul�st. A forg�s k�vetkezt�ben lapult. �gy a F�ld egyenl�tõi sugara 21,5 kilom�terrel hosszabb, mint a p�lusokat �sszek�tõ szakasz fele. Ha a F�ld forg�sa hirtelen le�llna, akkor az �ce�nok vize a sarkvid�kek fel� �ramlana az egyenl�tõtõl, eg�szen addig, am�g az egyenl�tõi �s a pol�ris �tm�rõ ki nem egyenl�tõdne.

A F�ld tengely�nek hajl�sa 23,4 fokos, �s ezt a t�rbeli ir�nyt a bolyg� Nap k�r�li mozg�sa k�zben is megtartja. Ez�rt kering�s k�zben az �szaki �s d�li f�ltek�kre jut� napf�ny mennyis�ge szakaszosan v�ltoz�, azaz az idõj�r�s a F�ld�n �vszakos v�ltoz�sokat mutat.

Az �rutaz�sok �s a holdrasz�ll�sok mindenn�l nyilv�nval�bb� tett�k, hogy a F�ld is csak a Naprendszer egyik bolyg�lya. J�llehet �gy szoktunk bolyg�nkra tekinteni, mint a "terra firm�"-ra, mint a stabilit�s szimb�lum�ra, a F�ld val�j�ban egy �ri�si �rj�rm�, amelynek �tm�r�je majdnem 13000 kilom�ter, �s amelyik 30 kilom�teres m�sodpercenk�nti sebess�ggel sz�guld p�ly�j�n. Kering�s�n k�v�l a Nappal �s Naprendszer�nk t�bbi bolyg�j�val egy�tt k�r�lbel�l m�sodpercenk�nt 20 kilom�teres sebess�ggel halad� mozg�st is v�gez a Herkules (Hercules) csillagk�p ir�ny�ba. A F�ld tengely k�r�li forg�sa k�vetkezt�ben az egyenl�t� minden pontja �r�nk�nt t�bb mint 1600 kilom�tert tesz meg.

Tudjuk, hogy bolyg�nk 24 �ra alatt v�gez egy teljes k�r�lfordul�st.
A forg�s k�vetkezt�ben fell�p� centrifug�lis er� hat�s�ra az �gitest belapult, az egyenl�t�i vid�keken pedig kidudorodott. �gy ma a F�ld egyenl�t�i sugara 21,5 kilom�terrel hosszabb, mint a p�lusokat �sszek�t� szakasz fele. Ha a F�ld forg�sa hirtelen le�llna, akkor az �ce�nok vize a sarkvid�kek fel� �ramlana az egyenl�t�t�l, eg�szen addig, am�g az egyenl�t�i �s a pol�ris �tm�r� ki nem egyenl�t�dne.

A F�ld felsz�ne

A hegyek csak az emberi id�sk�l�n m�rve nevezhet�k �lland�nak. Az id�k folyam�n F�ld�nk felsz�ne megemelkedett, megrepedezett �s felgy�r�d�tt. A F�ld -sz�let�se �ta- �lland�an fejl�dik, v�ltozik. Az er�zi�s er�k mindig a tektonikus er�k ellen hatnak. M�g az ut�bbiak hatalmas cs�csokat hoznak l�tre, az el�bbiek e cs�csokat egyszer� szikl�kk� puszt�tj�k le. A k�l�nb�z� er�zi�s er�k k�z�l minden k�ts�get kiz�r�an a v�zzel kapcsolatosak a leghat�konyabbak. A felh�k �ltal�ban a magasabb vid�kek f�l�tt alakulnak ki. Ezek a ter�letek t�bbnyire csapad�kosabbak. A v�z amely mindig az alacsonyabb szintek fel� t�rekszik, lez�dul a domboldalakon, erecsk�ket alkotva, amelyek patakokk�, majd foly�kk� egyes�lnek, �s v�g�l hatalmas folyamokk� duzzadva �mlenek a tengerekbe. Ha rep�l�g�pr�l n�zz�k a foly�kat, hatalmas �sszef�gg� rendszernek l�tjuk �ket, felismerj�k jellegzetes el�gaz�saikat, s azt, hogy a kisebb �gak nagyobbakk�, azok pedig v�g�l f�folyamm� egyes�lnek. A sarkvid�keken �s a nagy tengerszint feletti magass�gban a nagy j�gt�megek gleccserekk� �llnak �ssze, amelyek igen lassan cs�sznak lefel�, letarolva az alattuk fekv� felsz�ni alakzatokat, �s hatalmas U alak� v�lgyeket v�gva a talajba. A tengerek partvid�k�n a sz�l hajtotta hull�mok �s az �rap�ly k�vetkezt�ben �lland�an v�ltozik a partvonal alakja. A sz�l is nagyon fontos talajform�l�, felsz�nalak�t� er�. A h�m�rs�kleti v�ltoz�sok ugyancsak er�zi�s, rombol� hat�s�ak lehetnek: a meleged�s hat�s�ra bek�vetkez� t�gul�s, valamint a leh�l�s miatt fell�p� �sszeh�z�d�s sor�n reped�sek keletkeznek, s a k�zetek lassan elmorzsol�dnak.

A foly�k m�ly �rkokat �s kanyonokat v�jnak maguknak. A foly�v�z er�zi�s munk�j�nak �s a F�ld tengely k�r�li forg�s�nak egy�ttes hat�sa azt eredm�nyezi, hogy a foly�medrek ink�bb k�gy�zva kanyarg�k, mint egyenesek.

A F�ld fiatal kor�ban val�sz�n�leg teljesen hideg volt, bels� r�szeiben m�gis volt bizonyos mennyis�g� radioakt�v anyag, bizony�ra ur�n, t�rium �s a n�triumnak egyik izot�pja. Ezeknek az anyagoknak a radioakt�v boml�sa sor�n tekint�lyes mennyis�g� h� szabadult fel, amely azonban csak igen lassan tudott kijutni a bels� tartom�nyokb�l, s �gy az �vmilli�k sor�n annyira siker�lt felmeleg�tenie bolyg�nk belsej�t, hogy ott egyes anyagok cseppfoly�ss� v�lhattak. Ez a h�mennyis�g felel�s az �sszes vulk�ni �s gejz�rtev�kenys�g�rt.

A F�ld belseje

A F�ld t�bb, k�l�nb�zõ koncentrikusan elhelyezkedõ r�tegbõl �ll. H�rom fõ r�teg k�l�nb�zethetõ meg: k�v�l a 10 - 40 km vastags�g� �s viszonylag k�nnyû kõzetek alkotta f�ldk�reg, a k�peny, amelyen a f�ldk�reg nyugszik, a k�peny alatt tal�lhat� a 3400 km sugar� nagy sûrûs�gû vas-nikkel mag, amely szil�rd belsõ r�szbõl �s az azt k�r�lvevõ foly�kony halmaz�llapot� anyagb�l �ll. Az �tlagos sûrûs�g a kontinent�lis kõzetektõl (2670 kg/m3) a bolyg� belseje fel� haladva a mag k�z�ppontj�ig (13600 kg/m3) nõ. A bolyg�k belsõ fel�p�t�se r�szletesebben �rtelmezhetõ b�rmely szeizmikus jelens�g tanulm�nyoz�s�val. Felhaszn�lhat�k a bolyg� felsz�ne ment�n, valamint a bolyg� belsej�n kereszt�lhalad� k�lsõ vagy belsõ esem�nyek elõid�zte reng�shull�mok. A belsõ esem�ny lehet f�ldreng�s, a k�lsõ pedig meteorit-becsap�d�s vagy mesters�ges robbant�s.

A F�ld l�gk�re

A f�ldi l�gk�r fõk�nt nitrog�nbõl (78%) �s oxig�nbõl (21%) �ll. A t�bbi alkot�r�sz k�z�l legnagyobb mennyis�gben v�zgõz, argon �s sz�ndioxid fordul elõ. A talajszinten m�rt �tlagos nyom�s 101325 Pa, ami megfelel egy 76 cm magas higanyoszlop vagy egy 10 m magas v�zoszlop nyom�s�nak. A f�ldi l�gk�r �sszet�tel�nek v�ltoz�sai nagyon megn�velt�k az atmoszf�ra als� r�sze �ltal befoghat� hõmennyis�get -ezt a jelens�get nevezik �vegh�zhat�snak. Az ultraibolya sugarak elnyel�se miatt a l�gk�r felsõ r�teg�ben egy k�l�nleges oxig�nmolekula-fajta keletkezik: az �zon (O3), amely szinte teljesen megakad�lyozza az ultraibolya sugarak tov�bbi terjed�s�t. M�g magasabban nyelõdnek el a r�ntgensugarak, amelyek a molekul�kr�l �s atomokr�l elektronokat szak�tanak le, s azokat ionokk� alak�tj�k. A l�gk�r felsõ r�sz�ben t�bb ilyen, j� elektromos vezetõk�pess�gû z�na is van, amelyek fontos szerepet j�tszanak a r�di�z�sban, t�k�rk�nt visszaverik a hosszabb hull�m� r�di�sugarakat a F�ld k�r�l, a r�vidhull�mokat viszont �tbocs�tj�k.

A Van Allen sug�rz�si �vezetekben �sszegyûlt elektronok �s ionok alkalmank�nt kiker�lhetnek e z�n�kb�l, �s lejuthatnak a l�gk�r felsõ r�tegeibe, fõk�nt bolyg�nk m�gneses p�lusainak vid�k�re. Ezek a F�ld m�gneses tere �ltal ir�ny�tott r�szecsk�k �ssze�tk�znek a felsõ l�gk�r molekul�ival, �s sug�rz�st bocs�tanak ki, amely azut�n a sarki f�ny csod�latos form�iban �s sz�neiben jelenik meg. Az atmoszf�ra v�d benn�nket a meteorok sokas�g�t�l, kisebbektõl �s nagyobbakt�l is, amelyek �jjel-nappal bomb�zz�l F�ld�nket. A kozmikus sug�rz�st, amely a vil�gûr minden r�sz�rõl, igen t�volr�l jut el hozz�nk, ugyancsak a l�gk�r gyeng�ti. Ha e sugarak gyeng�tetlen�l �rn�nek el benn�nket, j�v�tehetetlen k�rosod�st okozn�nak szervezet�nkben.

Bolyg�nk l�gk�r�nek molekul�i a r�juk esõ napf�nyt minden ir�nyban sz�rj�k. Ez a sz�r�s sokkal erõsebb a k�k f�nyre, mint a v�r�sre, hisz �ppen emiatt l�tjuk k�knek az �gboltot. Ahogy az ûrhaj�sok bolyg�nk k�r�l keringve t�bbsz�r is felh�vt�k r� a figyelmet, a k�k sz�n �ltal�ban is jellemzõ F�ld�nkre. �gy k�l�n�sen j�l kivehetõk a feh�r felhõk megk�l�nb�ztetõ jegyei. A spir�l alak� szeg�lyek mindig ciklonokra utalnak. Az �szaki f�ltek�n mindig az �ramutat�val ellent�tes ir�nyban forognak, a d�lin pedig azzal megegyezõen.

A Holdunk

N�zz�nk fel egy �jszak�n az �gre, �s megl�thatjuk a Naprendszer egyik legszebb l�tv�ny�t, F�ld�nk k�zeli term�szetes �gi k�s�rõj�t, a Holdat. Nincs saj�t f�nye, de ragyogni l�tszik az �gbolton, mert visszaveri a Nap f�ny�t. A Hold az egyetlen �gitest a Naprendszerben, amelynek felsz�n�t a F�ldrõl kis t�vcsõvel vil�gosan meg lehet figyelni. Az elsõ holdt�rk�pet 1609-ben k�sz�tett�k, Galilei pedig 1610-ben nagyon pontos eredm�nyekre jutva pr�b�lta meghat�rozni a Hold hegyeinek magass�g�t. A Hold felsz�ni alakzatait kiemelkedõ szem�lyis�gekrõl nevezik el.

A Hold kering�se

A Hold f�ldk�r�li p�ly�j�t 27,3 nap alatt futja be. Ez a sziderikus h�nap. Ennek k�vetkezt�ben egy nap alatt kb. 13�-ot halad a csillagok k�z�tt nyugatr�l keletre. P�ly�ja a F�ld kering�si s�kj�val 5�-os sz�get z�r be. Elliptikus kering�si p�ly�ja folyt�n a F�ldtõl m�rt t�vols�ga a f�ldk�zeli 356 410 km �s a f�ldt�voli 406 680 km k�z�tt ingadozik. Ez t�bb mint 10%-os ingadoz�st jelent. Saj�t tengelye k�r�l pontosan annyi idõ alatt fordul meg, mint amennyit F�ld k�r�li kering�se ig�nybe vesz, ez�rt mindig ugyanazt az arc�t (f�lg�mbj�t) mutatja a F�ld fel�. Ez a jelens�g az �gynevezett k�t�tt kering�s. Mivel a Hold p�ly�ja enyh�n elliptikus, ez�rt annak ment�n mozg�sa hol felgyorsul, hol lelassul, �gy felsz�n�nek 59%-�t lehet megfigyelni a F�ldrõl.

A Hold felsz�ne

Medenc�k

Az elsõ t�vcs�ves megfigyelõk kezdetleges mûszereikkel a Hold s�t�t ter�leteit tengereknek n�zt�k, a annak is nevezt�k el. Ez�rt mondjuk azokat ma is marenak (t�bbes sz�mban mari�nak), mert ez latinul tengert jelent; az egyik legh�resebb ilyen ter�let p�ld�ul a Mare Tranquillitatis, azaz a Nyugalom tengere ( k�pen k�z�pen l�that�). A medenc�k a Holdba 3-4 milli�rd �vvel ezelõtt becsap�dott �gitestek nyomai. A Hold anyaga k�sõbb (a F�ldre hozott kõzetek tan�s�ga szerint 3,6 milli�rd �vvel ezelõtt) r�szben megolvadt �s el�nt�tte, kit�lt�tte a m�lyebben fekvõ tartom�nyokat. �gy j�ttek l�tre a medenc�k, melyeknek f�nyvisszaverõ k�pess�ge k�l�nb�zik a kontinensek�tõl, ez�rt l�tszanak s�t�tebbnek.

Kontinensek

A Hold felsz�n�nek mintegy k�tharmad�t teszik ki a kontinensek. A kontinensek a medenc�kn�l magasabban fekvõ ter�letek, amelyeket a Hold anyag�nak r�szleges megolvad�sakor nem �nt�tt el a az akkor foly�kony anyag. �gy a kontinensek a Hold t�rt�net�nek egy r�gebbi korszak�r�l adnak h�rt sz�munkra. A kontinensek f�nyvisszaverõ k�pess�ge nagyobb mint a medenc�k�, ez�rt ezeket vil�gosabbaknak l�tjuk.

Hegyl�ncok

A medenc�k perem�n �v alak� hegyvonulatokat figyelhet�nk meg, amelyek valamikor r�szei lehettek a medenc�ket k�r�lvevõ gyûrû alak� hegys�geknek. Ezek a hegyl�ncok nem k�regmozg�sb�l sz�rmaznak, hanem r�gi hatalmas kr�terek fennmaradt falai. A hegyek magass�gai gyakran el�rik a 7-8 ezer m�tert (a k�rnyezõ medenc�k szintj�hez viszony�tva). A legmagasabb a Leibnitz-hegy, melynek magass�ga el�ri a 9000 m�tert. A holdi hegyeket �ltal�ban f�ldi hegys�gekrõl nevezt�k el, �gy vannak Appenninek, K�rp�tok stb.

Kr�terek

A kr�terek a Hold felsz�n�nek minden r�sz�n megtal�lhat�k, de k�l�n�sen nagy sz�mban fordulnak elõ a kontinenseken. A legnagyobb kr�terek a Hold t�ls� oldal�n tal�lhat�k. A kr�terek k�l�nb�zõ kor�ak. Az idõsebb kr�terek m�r r�szben lekoptak, �s csak r�szben õrizt�k meg eredeti jellemzõiket.

A Hold �s a Nap t�megvonz�sa (az elõbbi� nagyobb) ap�lyt �s dag�lyt kelt, amelyek az �ce�nok �s tengerek v�zfelsz�n�nek s�llyed�s�ben �s emelked�s�ben vehetõk �szre. A Hold �gy "vonszolja" maga ut�n a F�ld dag�ly�v�t bolyg�nk felsz�n�n, hogy az �pp ennek forg�s�val ellent�tes ir�nyban haladjon. Emiatt a f�ldi napok �vsz�zadonk�nt 0,02 m�sodperccel hosszabbodnak meg. Ez az �rt�k elhanyagolhat�nak tûnhet, de hossz� �vsz�zadok alatt annyira felszaporodik, hogy k�nnyen kimutathat�v� v�lik. Ha p�ld�ul a teljes napfogyatkoz�sok bek�vetkez�s�nek elõre kisz�m�tott hely�t �sszevetj�k a t�nyleges hellyel, ak�r egy�r�s k�l�nbs�geket is felfedezhet�nk. Ha a F�ld forg�sa lassul, akkor viszont a Hold kering�s�nek kell megfelelõ ar�nyban gyorsulnia (a F�ld �ltal elvesz�tett mozg�si energia a Hold mozg�s�ra tevõdik �t.) Meglepõ m�don, ha az �gitest mozg�sa gyorsul, akkor elt�volodik bolyg�nkt�l, s �gy v�geredm�nyben hosszabb idõre lesz sz�ks�ge, hogy egy teljes kering�st v�gezzen k�r�l�tt�nk. Sz�m�t�sok szerint a Hold �vente 4,5 cm-rel t�volodik F�ld�nktõl e jelens�g hat�s�ra. Ez az �rt�k persze szint�n elhanyagolhat�nak tûnik a F�ld-Hold t�vols�ghoz k�pest. Ha azonban azt is figyelembe vessz�k, hogy a dag�lys�rl�d�s amely a m�ltban -amikor a Hold sokkal k�zelebb volt hozz�nk- l�nyegesen nagyobb volt, akkor arra a k�vetkeztet�sre jutunk, hogy a k�t �gitestnek egymilli�rd �vvel ezelõtt olyan k�zel kellett lennie egym�shoz, hogy szinte �ssze�rtek. Nyilv�nval�, hogy valamilyen okn�l fogva a s�rl�d�si erõ kisebb volt. A kutat�k felt�telezik, hogy a v�ltoz�s a kontinensv�ndorl�ssal magyar�zhat�. A F�ld õskor�ban, amikor a kontinensek egyetlen sz�razf�ldet alkottak, a dag�lys�rl�d�snak sokkal kisebbnek kellett lennie, mint napjainkban, mivel a kontinent�lis selfek teljes ter�lete akkoriban sokkal kisebb volt.
A sz�razf�ld, az �gynevezett litoszf�ra a F�ld felsz�n�nek kb. 30%-a. A fennmarad� 70%-ot tengerek �s �ce�nok bor�tj�k. Ez az �gynevezett hidroszf�ra.