Földünk, amelyen élünk, méreteit tekintve nem tartozik a "jelentős" égitestek közé a Világegyetemben, de még a Naprendszerben sem.
"Emberi léptékkel" azért nem kicsi.

Átmérője 12.756 km, tehát sugara 6.378 km
A sarkoknál mintegy 21,4 kilométerrel kisebb, tehát "nem pontosan gömbalakú", ez azonban mindössze 0,17%-os eltérést jelent a gömbalaktól.
A domborzat legnagyobb "egyenetlenségei is ebbe a nagyságrendbe esnek.
A legnagyobb "kiemelkedés" a Mount Everest 8848 m-es magasságával csak 0,069%-os eltérést jelent a gömbalaktól.
A legnagyobb "mélyedés" a Mariana-árok a 11,034 km-es mélységével szintén mindössze 0,087%-os eltérést jelent a gömbalaktól.

Térfogata: 1,083 x 1012 km3
Tömege: 5,976 x 1012 kg
Átlagos sűrűsége: 5,52 g/cm3
Átlagos sűrűsége a belsejében 17,3 g/cm3
Átlagos sűrűsége a felszíni rétegekben 3,32 g/cm3

Ha a Föld méreteihez viszonyítjuk a "világűr viszontagságaitól védő" légkör réteget, azért nem tűnik olyan biztonságosnak.
A legbelső réteg a troposzféra 11 km-es magasságig terjed, "alig fedi" a legmagasabb hegyet. Az élet azonban legfeljebb 4-5 km magasságig lehetséges. Aki nincs hozzászokva azért 4 km-en már igencsak kapkodná a levegőt.
A sztratoszféra felső határa 50 km. Ennek a rétegnek a legalján járnak a nagyobb repülőgépek. Itt már nagyon gyorsan megfulladnánk, aztán keményre fagynánk a mínusz 50°C körüli hőmérsékletben. A hangsebesség többszörösével járó katonai gépek is csak a "feléig" jutnak fel.
A mezoszféra rétege következik a légkörben 80 km magasságig.
Ezt követi a termoszféra 480 km-es magasságig. Ez már nagyon ritka, de azért az igen nagy sebességű testek számára elég sűrű ahhoz, hogy elégjenek. Itt égnek el a meteorok, vagy a "lezuhanó" űreszközök.
E fölött található még az exoszféra. Ennek felső határát már nem szokták megadni. És aztán tényleg jön a világűr...

Nézzzük meg ezeket a méreteket 100 milliomod résznyire kicsinyítve.
Ebben a léptékben
- A Föld átmérője 127,56 mm (12,756 cm)
- A lapultság és a domborzati "egyenetlenségek" (mélytengeri árkok és magashegyek) 2 milliméteres "vastagságban" elférnek
- Ha ennek a 2 mm-nek a közepe a tengerszint, akkor életterünk ettől fölfelé kb. 0,4 mm-ig terjed, a repülőgépek tizedmilliméternyire e fölött járnak (a troposzféra és a sztratoszféra határán)
- A mezoszféra a felszíntől 8 milliméterig terjed
- A következő réteg a termoszféra a felszíntől 48 milliméterig. Ebben kering a műholdak egy része a Föld felszínétől legalább 15 milliméternyire vagy e fölött. Ennek a rétegnek a kb. 13 mm alatti részén kezdődik a "sűrűbb" légkör, ahol már elégnek a meteorok és az oda tévedő műholdak is.
- A geoszinkron pályán keringő műholdak 358 mm-nyire keringenek a felszín fölött. (Innen már az egész Föld látható, ezeken a pályákon keringenek a távközlési és a meteorológiai műholdak.)
- Kicsit távolabbra tekintve ebben a léptékben nézzük meg még a Hold és a holpálya méretét. A 34,76 mm (3,476 cm) átmérőjű Holdunk átlagosan 3.840 mm (384 cm) távolságban kering a 127,56 mm (12,756 cm) átmérőjű Földtől.

(A Méretek a világmindenségben címszónál egy másik animációban mutatom be távolabbi környezetünk méreteit "kicsinyítve".

Nézzük meg mindezt az alábbi animációban. (A megjeleníthetőség érdekében a méretek változnak - lásd az adott képnél - az arányok azonban mindig reálisak.)
Az animációban a ">" gombbal léphet előre, a "<" gombbal pedig visszaállhat az elejére.