F�ld�nk, amelyen �l�nk, m�reteit tekintve nem tartozik a "jelent�s" �gitestek k�z� a Vil�gegyetemben, de m�g a Naprendszerben sem.
"Emberi l�pt�kkel" az�rt nem kicsi.

�tm�r�je 12.756 km, teh�t sugara 6.378 km
A sarkokn�l mintegy 21,4 kilom�terrel kisebb, teh�t "nem pontosan g�mbalak�", ez azonban mind�ssze 0,17%-os elt�r�st jelent a g�mbalakt�l.
A domborzat legnagyobb "egyenetlens�gei is ebbe a nagys�grendbe esnek.
A legnagyobb "kiemelked�s" a Mount Everest 8848 m-es magass�g�val csak 0,069%-os elt�r�st jelent a g�mbalakt�l.
A legnagyobb "m�lyed�s" a Mariana-�rok a 11,034 km-es m�lys�g�vel szint�n mind�ssze 0,087%-os elt�r�st jelent a g�mbalakt�l.

T�rfogata: 1,083 x 1012 km3
T�mege: 5,976 x 1012 kg
�tlagos s�r�s�ge: 5,52 g/cm3
�tlagos s�r�s�ge a belsej�ben 17,3 g/cm3
�tlagos s�r�s�ge a felsz�ni r�tegekben 3,32 g/cm3

Ha a F�ld m�reteihez viszony�tjuk a "vil�g�r viszontags�gait�l v�d�" l�gk�r r�teget, az�rt nem t�nik olyan biztons�gosnak.
A legbels� r�teg a troposzf�ra 11 km-es magass�gig terjed, "alig fedi" a legmagasabb hegyet. Az �let azonban legfeljebb 4-5 km magass�gig lehets�ges. Aki nincs hozz�szokva az�rt 4 km-en m�r igencsak kapkodn� a leveg�t.
A sztratoszf�ra fels� hat�ra 50 km. Ennek a r�tegnek a legalj�n j�rnak a nagyobb rep�l�g�pek. Itt m�r nagyon gyorsan megfulladn�nk, azt�n kem�nyre fagyn�nk a m�nusz 50�C k�r�li h�m�rs�kletben. A hangsebess�g t�bbsz�r�s�vel j�r� katonai g�pek is csak a "fel�ig" jutnak fel.
A mezoszf�ra r�tege k�vetkezik a l�gk�rben 80 km magass�gig.
Ezt k�veti a termoszf�ra 480 km-es magass�gig. Ez m�r nagyon ritka, de az�rt az igen nagy sebess�g� testek sz�m�ra el�g s�r� ahhoz, hogy el�gjenek. Itt �gnek el a meteorok, vagy a "lezuhan�" �reszk�z�k.
E f�l�tt tal�lhat� m�g az exoszf�ra. Ennek fels� hat�r�t m�r nem szokt�k megadni. �s azt�n t�nyleg j�n a vil�g�r...

N�zzz�k meg ezeket a m�reteket 100 milliomod r�sznyire kicsiny�tve.
Ebben a l�pt�kben
- A F�ld �tm�r�je 127,56 mm (12,756 cm)
- A lapults�g �s a domborzati "egyenetlens�gek" (m�lytengeri �rkok �s magashegyek) 2 millim�teres "vastags�gban" elf�rnek
- Ha ennek a 2 mm-nek a k�zepe a tengerszint, akkor �letter�nk ett�l f�lfel� kb. 0,4 mm-ig terjed, a rep�l�g�pek tizedmillim�ternyire e f�l�tt j�rnak (a troposzf�ra �s a sztratoszf�ra hat�r�n)
- A mezoszf�ra a felsz�nt�l 8 millim�terig terjed
- A k�vetkez� r�teg a termoszf�ra a felsz�nt�l 48 millim�terig. Ebben kering a m�holdak egy r�sze a F�ld felsz�n�t�l legal�bb 15 millim�ternyire vagy e f�l�tt. Ennek a r�tegnek a kb. 13 mm alatti r�sz�n kezd�dik a "s�r�bb" l�gk�r, ahol m�r el�gnek a meteorok �s az oda t�ved� m�holdak is.
- A geoszinkron p�ly�n kering� m�holdak 358 mm-nyire keringenek a felsz�n f�l�tt. (Innen m�r az eg�sz F�ld l�that�, ezeken a p�ly�kon keringenek a t�vk�zl�si �s a meteorol�giai m�holdak.)
- Kicsit t�volabbra tekintve ebben a l�pt�kben n�zz�k meg m�g a Hold �s a holp�lya m�ret�t. A 34,76 mm (3,476 cm) �tm�r�j� Holdunk �tlagosan 3.840 mm (384 cm) t�vols�gban kering a 127,56 mm (12,756 cm) �tm�r�j� F�ldt�l.

(A M�retek a vil�gmindens�gben c�msz�n�l egy m�sik anim�ci�ban mutatom be t�volabbi k�rnyezet�nk m�reteit "kicsiny�tve".

N�zz�k meg mindezt az al�bbi anim�ci�ban. (A megjelen�thet�s�g �rdek�ben a m�retek v�ltoznak - l�sd az adott k�pn�l - az ar�nyok azonban mindig re�lisak.)
Az anim�ci�ban a ">" gombbal l�phet el�re, a "<" gombbal pedig vissza�llhat az elej�re.