Tengerek �s egy�b �ll�vizek

A foly�vizekkel szemben a t�bbi felsz�ni vizet �ll�vizeknek is nevezik.  A fogalom persze pontatlan, az �ll�vizek minden r�szecsk�je mozg�sban van, �s munk�t fejt ki. A munka �raml�s, hull�mver�s, partalak�t�s folyamataiban fejezõdik ki.

Az �ll�vizeknek azt a r�sz�t, amelyek a F�ld eg�sz�nek �sszef�ggõ, tengerszint alatti medencerendszer�t alkotj�k, �ce�noknak �s tengereknek, az ettõl elszigetelt, �sszek�ttet�ssel nem rendelkezõ form�kat tavaknak nevezz�k. A fejezet tov�bbi r�szei a tengerekkel �s �ce�nokkal foglalkoznak. A tavakban zajl� folyamatok a tengerek�hez hasonl�ak, de a kisebb v�zt�meg �s sek�lyebb m�lys�g miatt �gy az �raml�si, mint a hull�mver�si p�rolg�si viszonyok jelentõsen elt�rõek lehetnek.

A tengerek vize �ltal�ban s�s, az �desvizek� �des, n�h�ny kiv�tellel. Az �ce�nok �s tengerek vize v�ltoz� mennyis�gû oldott s�t tartalmaz, amely a parti foly�torkolatokn�l �desv�zzel keveredik (0,1-1,0 % s�tartalom, cs�kkents�s-v�z, brakkv�z). Magas oldott s�tartalma lehet lefoly�stalan ter�leteken olyan tavaknak, amelyeknek v�zut�np�tl�sa kev�s, illetve idõszakos, a nagyfok� p�rologtat�shoz k�pest (Holt-tenger, Great Salt Lake/Utah)  
 
Az �ce�nok �s tengerek a F�ld felsz�n�nek k�tharmad�t alkotj�k, (358 milli� km²) a bioszf�ra t�lnyom� r�sz�t hordozz�k. Befoly�solj�k a F�ld kl�m�j�t, �s meghat�rozz�k v�zh�ztart�s�t. Az �ce�nok �s tengerek �ltal befoglalt s�s v�z mennyis�ge 1350 km³, 18-szorosa a tengerszint feletti sz�razulatok �sszt�rfogat�nak. A sz�razulatokr�l 3,3 x 10¹⁶ t�megû v�z �rkezik az �ce�ni medenc�kbe. Ha p�rolg�s nem lenne, ez a mennyis�g 4,4 x 10⁴ �v alatt t�lten� fel az �ce�ni medenc�ket (ezt nevezz�k tart�zkod�si idõnek). Az elm�lt 100 milli� �vben az �ce�nok �s a kontinensek k�z�tt a v�zk�szlet mintegy 2270-szer cser�lõd�tt ki. A tengervizek s�tartalma a foly�vizek�nek 300-szorosa, a tengeri s�k tart�zkod�si ideje 12,7 x 10⁶ �v.

A s�sv�z tulajdons�gai
Az �tlagos s�tartalom 35 ezrel�k. A foly�torkolatok k�rny�ki r�szek� alacsonyabb, 20 ezrel�k, a sz�raz kl�m�n l�võ �bl�k partk�zeli r�szein 65 ezrel�k. A s�tartalom befoly�solja a sûrûs�get, a sûrûs�g k�l�nbs�g pedig meghat�rozza a vizek mozg�s�t.
A vizek s�tartalma, az egyes s�k ar�nya a mennyis�gi elt�r�sektõl f�ggetlen�l �lland�.  Az oldott �llapotban l�võ s�kat alkot� elemek a gyakoris�g cs�kkenõ sorrendj�ben: Cl, Na, Mg, S, Ca, K, Br, C. Az oldott anyag a legt�bb esetben kation-anion komplexeket alkot.
A Na �s Cl hossz� tart�zkod�si idejû, gyakorlatilag az �ce�nok t�rolj�k �s val�szinûleg az �led�kekbe z�rt s�sv�zk�nt jut el a sz�razf�ldre. A C �s a Si viszont r�vid tart�zkod�si idejû, mert be�p�l az �lõ szervezetek v�z�ba, s �gy mindig kiker�l a tengerv�zbõl. Ugyan�gy r�vid tart�zkod�si idejûek a Cl, szulf�t ionos oldatban oldhatatlan f�mionok (pl Ag, Pb) vagy a Mn, Fe. A legt�bb neh�zf�m �s szerves szennyezõd�st agyag�sv�nyok abszorbe�lj�k.
A tengerv�z hõm�rs�klete a tr�pusi �vben max 26-28 C, a sarki r�gi�kban, ahol a j�gk�pzõd�s zajlik, -4 C. 
A s�sv�z az �desv�zn�l nagyobb sûrûs�gû, 1.023 g cm^-3, az �desv�z alatt r�tegzõdik.

Az �ce�nok �s tengerek sz�mos geomorfol�giai form�b�l, t�jegys�gbõl �p�lnek fel. Az �ce�nnak a kontinenssel val� �rintkez�se a partvonal. A partvonalon t�li, v�zzel fedett sek�lytengeri z�na (200 m m�lys�gig) a kontinent�lis talapzat. A talapzat �s a m�lytengeri abissz�lis s�ks�gok (4000-5000 m v�zm�lys�g) k�z�tti �tmeneti z�na a kontinens-lejtõ. A k�reglemezek �tk�z�si z�n�i f�l�tt fõleg vulk�ni k�pzõdm�nyek alkotta sziget�vek alakulnak ki. Az �ce�ni lemezr�szek t�gul�si z�n�in�l alakulnak ki a k�z�p�ce�ni h�ts�gok, szigetek. A kontinent�lis �s �ce�ni lemez �tk�z�si z�n�inak elõter�ben alakulnak ki a m�lytengeri �rkok.

Partvonal
A partvonal a tenger �s a sz�razulat �rintkez�si vonala. T�bb t�nyezõ szerint lehet �rt�kelni �s oszt�lyozni. Lehet kiemelkedõ illetve s�llyedõ, tagolt vagy tagolatlan, fiatal vagy �rett.

Hull�mver�ses �v
A partszeg�lyen kialakul� hull�mver�ses �v nagy oxig�ntartalm�, j�l �tvil�g�tott, jelentõs �led�ksz�ll�t�si energi�val rendelkezõ k�rnyezet. Olyan partk�zeli r�sz, ahol a hull�mok megt�rve visszaverõdnek. A maxim�lis tengerm�lys�g 8-10 m. 
A hull�mver�ses �v t�bb t�pus� lehet:
Homokos, kavicsos part  akkor alakul ki,  ha jelentõs mennyis�gû finomszemcs�s t�rmel�kes �led�k �ll rendelkez�sre. K�ves part akkor keletkezik, ha a hull�mver�ses �vben az er�zi� �s az �led�k elsz�ll�t�s domin�l. Parti z�tonyok a tr�pusi tengerpart szeg�ly jellegzetes form�i. Ezeket m�szv�z� korallok �s egysejtû alg�k �p�tik.
A partszeg�lyi er�zi� fõk�nt a hull�mver�ses �vh�z kapcsol�dik. Az apr�t�si munk�t l�nyeg�ben a hull�mver�ssel bepr�selt v�z �s levegõ v�gzi. A parter�zi� m�rt�ke ak�r �vi 1-2 m is lehet.

Terraszok
A j�gkorszaki eljegesed�sek tengerv�zszint cs�kken�st, az ezt k�vetõ felmeleged�si  idõszakok v�zszint n�veked�st okoztak. Ma a tengersz�nt a pleisztoc�n v�g�hez k�pest �ltal�ban  120-145 m-rel magasabban helyezkedik el, �gy a pleisztoc�n terrasz szintek �ltal�ban ma v�zzel bor�tottak. Az akkor kontinent�lis j�ggel fedett felsz�nek a pleisztoc�n �ta folyamatosan - az izoszt�zia hat�snak megfelelõen - emelkednek. Ilyen t�rsz�neken a pleisztoc�n kor� terraszok ma kiemelt helyzetben, a jelenlegi tengersz�nt felett ak�r 50-60 m-rel tal�lhat�k.

Esztu�riumok �s delt�k
Ahol a foly�k jelentõs sz�ll�t�si energi�val, kev�s t�rmel�kanyagot sz�ll�tva,  t�lcs�rtorkolatban l�pnek be a tengerbe, esztu�riumok j�nnek l�tre. A legt�bb esztu�rium a hull�mver�stõl v�dve van, �gy az �desv�z �s a s�sv�z az �rap�ly folyamatok keltette �raml�s �tj�n keveredik. Az esztu�riumok a partszeg�lyi �v legnagyobb bio-diverzit�s�t mutatj�k. 

Delt�k
Nagy mennyis�gû szuszpend�lt finomszemcs�s szil�rd t�rmel�ket sz�ll�t� foly�k torkolat�n�l a sz�ll�t�si energia jelentõsen cs�kken, s a sz�ll�tott szemcs�k le�lepednek, hordal�kk�p, delta keletkezik. A delta a sz�razulati partvonal �p�lõ szakasza, a delta�led�kkel felt�lt�tt parti z�na a sz�razulat r�sz�v� v�lik. A delta�led�kek jellegzetes keresztr�tegzetts�get mutatnak, a delta felsz�ne k�zel v�zszintes, frontja ferde telep�l�sû r�tegzets�ggel jellemzett, s a delta fejlõd�se sor�n az egykori deltahomlokot r�telep�l� fiatalabb k�zel v�zszintes �led�k felhalmoz�d�s fedi le. Az al�bbi �bra a Himalaj�ban eredõ k�t foly�, az Indus �s a Gangesz t�rmel�kk�pj�t mutatja be. 
 

A hull�mver�ses �v szeg�ly�n idõszakosan v�zzel bor�tott mocsaras ter�letek keletkezhetnek, amelyeket csak a dag�ly idej�n lep el v�z. Ezek a lagun�k, ahol egyr�szt a n�v�nyi, �llati szerves anyag felhalmoz�dhat, m�sr�szt - erõs p�rolg�s eset�n - s�telepek, evaporitok keletkezhetnek.

A tengerv�z mozg�sform�i
A mozg�sform�k elt�rõek a partszeg�lyi (litor�lis) illetve a m�lyvizi (neritikus) k�rnyezetben.

Hull�mz�s
V�zt�megben a sz�l hat�s�ra keletkezõ mozg�s a hull�mz�s. A m�lytengeri hull�mok (olyan hull�mok, amelyek a fen�kkel nincsenek kapcsolatban) nagy hull�mv�lgyeket �s hull�mhegyeket keltenek. A hull�mv�lgy + hull�mhegy egyes�tett magass�ga a hull�mmagass�g. Egy hull�mv�lgy + hull�mhegy a hull�mhossz. Az az idõ, amely egy teljes hull�mforma egy r�gz�tett ponton val� �tvonul�s�hoz sz�ks�ges, a hull�m peri�dus idõ. A hull�mterjed�s ir�nya a hull�mhegy-hull�mv�lgy ir�nyokra merõleges. 

Ny�lt v�zen 50 km/�ra sebess�gû sz�l 6-7 m magas hull�mokat k�pes kelteni. A hull�mok terjed�si sebess�ge a v�zm�lys�g cs�kken�s�vel exponenci�lisan cs�kken, ez�rt a part k�zel�ben a hull�mok torl�dnak, megt�rnek, visszaverõdnek �s part menti �raml�sokba mennek �t. 

�rap�ly
A Hold �s a Nap hat�s�ra a F�ld gravit�ci�s ekvipotenci�lis fel�lete �lland�an v�ltozik. A sz�razulati felsz�neken ez mintegy napi +/- 0,3 m f�ldsug�r-v�ltoz�st, "kiemelked�st" okoz. �ce�ni v�zfel�leteken  0,5-10 m magass�gk�l�nbs�gek keletkezhetnek. A Nap hat�sa mintegy fele a Hold hat�s�nak. Egy�tt�ll�skor (�jhold, telihold) nagy, 9 fokos �ll�sban (1. negyed, 3. negyed) kicsi a dag�ly hat�sa Az �rap�ly-�v a partszeg�lyi �v 

Az �rap�ly a v�zszint ritmikus emelked�se �s cs�kken�se csillag�szati okok hat�s�ra. Az �rap�ly amplitud�ja az ap�ly �s dag�lyszint k�z�tti v�zszint k�l�nbs�g. Ennek �rt�ke 0,5 m�ter k�r�li az �ce�nk�z�pi szigeteken, �s el�rheti ak�r a 15 m�tert (Fundy �b�l, Nova Scotia, Kanada).

Csillag�szati okok
A Hold �s a Nap gravit�ci�s vonz�sa "megemeli", illetve a F�ld elfordul�sa nyom�n "visszaejti" a v�zfelsz�nt. A F�ld-Hold rendszer a F�ld-Hold k�z�s t�megpontja (baricentrum) k�r�l kering, amely a F�ld belsej�ben a felsz�n alatt 2700 km m�lyen helyezkedik el. A k�z�s t�megpont k�r�li kering�s sor�n a F�ldnek a Holddal ellent�tes oldal�n keletkezik dag�ly. 

T�bbf�le �rap�ly van. Van f�lnapos (12-�r�s) �rap�ly, �s egynapos �rap�ly. A legnagyobb v�zszint k�l�nbs�gek �jhold �s telihold idej�n alakulnak ki, m�g a legkisebb v�zszintk�l�nbs�gek az elsõ �s a harmadik negyed idõpontj�ban k�vetkeznek be. Mivel a F�ld a Hold pozici�j�t�l f�ggetlen�l naponta egy k�rbefordul�st tesz meg a tengelye k�r�l, az �rap�ly a Hold p�ly�j�t�l, illetve a F�ld forg�s�t�l egyar�nt f�gg. A Holdhoz k�pest a F�ld 24 �ra 52 perc alatt fordul k�rbe, ez�rt az ap�ly-dag�ly maximumok is naponta 52 perccel eltol�dva jelentkeznek.  Az �rap�ly jelentõs �raml�sokat kelt, a San Francisco �b�lben az �raml�si sebess�g 8 km/h �rt�ket el�r.

A tengerv�z �raml�sai
A tengerek vize �lland�an mozg�sban van, fõk�nt  az al�bbi hat�sok k�vetkezt�ben:
 - egyenlõtlen felmeleged�s
 - sz�lrendszerek
 - egyenlõtlen p�rolg�s
 - �rap�ly
 - F�ld forg�sa

A fontosabb �ce�ni �raml�sokat a k�vetkezõ t�rk�pen l�thatod. 

Az �ramlatok nagy �ri�s spir�lt hoznak l�tre (kettõt az �szaki, kettõt a d�li f�lg�mb�n), valamint n�gy kisebbet, illetve egy f�ldk�r�li �raml�st az Antarktisz �ce�nban.

A tr�pusokr�l kiindul� melegebb �ramlatok (Golf, Kuroshio) az sarkok fel� haladva lehûlnek. A visszat�rõ hideg �ramlatok (Labrador, Kalifornia)  a hideg sarki tengerekben oxig�nben, �s a gerincensek sz�m�ra t�pl�l�kk�nt fontos planktonban gazdagodva t�rnek vissza. 

Az �ce�ni �raml�sok �sszef�gg�sben vannak az �lland� sz�lrendszerekkel, ezek pedig a F�ld forg�s�b�l fakad� Coriolis hat�ssal. A k�vetkezõ diagram a nagy �ce�ni �raml�si rendszereket �letre keltõ l�gk�ri cirkul�ci�s rendszereket mutatja be:

A cirkul�ci�s rendszerek a Coriolis hat�snak engedelmeskednek. A Coriolis hat�s az �szaki �s a d�li f�lg�mb�n egyar�nt nyugatra t�r�ti el az �ramlatokat. A fenti diagramon az alacsony nyom�s� �vekben csapad�kos, a magas nyom�s� �vekben sz�raz �ghajlat  az uralkod�. A Coriolis hat�s �rv�nyes�l�s�t a k�t ellent�tes p�lus k�rnyezet�ben az al�bbi �bra szeml�lteti. A baloldali �br�n a F�ldet az �szaki p�lus felõl, a k�z�psõn a d�li p�lus felõl l�thatod, a forg�sir�ny bejel�l�s�vel. A jobbsz�lsõ k�p a NOAA kompozit felv�tele egy, a D�li-sark feletti ciklonr�l, ahol j�l l�that� az �ramutat� j�r�s�val egyezõ forg�s sor�n kialakult spir�lkaros szerkezet.

A felsz�ni �ramlatokat szintv�ltoz�sok �s sz�l hozza l�tre, a m�lybeli �ramlatok d�ntõen sûrûs�gi �ramlatok. Ezek az�rt j�nnek l�tre, mert a gravit�ci� hat�s�ra a v�z a sûrûs�g alapj�n r�tegzõdik, s a nagyobb sûrûs�gû v�z les�llyed, s a kisebb sûrûs�gû v�z alatt �ramlik. 

Turbidit�s �ramlatok (zagy�ramok) olyan �ramlatok, amelyben a nagyobb sûrûs�g a lebegtetett hordal�k szuszpenzi� k�vetkezm�nye. Ezeket elõsz�r tavakban ismert�k fel, k�sõbb azonos�tottak ilyeneket az �ce�nokban, modern m�lytengeri �ce�ni �led�kekben. Jellemzõj�k a grad�lt ritmikus r�tegzetts�g. A turbidit�s �ramlatok a kontinens talapzatokr�l indulva igen nagy t�vols�gokra sz�ll�thatj�k a kontinent�lis sz�rmaz�s� finomszemcs�s �led�kanyagot. Ilyen �ramlatokb�l keletkeznek a flis �led�kek.

A tengeri megvil�g�t�si �vek

A tengerfen�k �tlagos m�lys�ge 3,800 m, a legnagyobb tengerm�lys�g 11,000 m. A napf�ny csak kis m�lys�gre hatol be, �gy n�v�nyi �let csak a v�zfelsz�n k�zel�ben lehets�ges. A megvil�g�totts�g alapj�n ismer�nk un fotikus z�n�t - j�l �tvil�g�tott z�n�t (80 m m�lys�gig), diszfotikus z�n�t (�tmeneti z�na, n�mi f�ny bejut�s�val) 600 m m�lys�gig, illetve afotikus z�n�t (f�nyn�lk�li s�t�t z�na), ezen m�lys�g alatt. 

A tengeri �kol�giai k�rnyezetek
A partvonal �s a kapcsol�d� hull�mver�ses �v az a z�na, ahol kõzet-v�z-levegõ-�let rendszerek bonyolult k�lcs�nhat�sa �rv�nyes�l. A tengerben �lõ szervezetek (fauna �s fl�ra) jelentõs r�sze egysejtû,  lebegõ, plankton �letm�dot folytat, a megvil�g�tott z�n�ban. Sz�mos �lõ szervezet fen�klak� (bentosz) , helyhez k�t�tt vagy mozg� �letm�dot folytat. A legt�bb ilyen szervezet a megvil�g�tott z�n�hoz k�tõdik. Az akt�v �sz� �letm�dot folytat� �lõl�nyek elvileg b�rmelyik z�n�ban otthonosak lehetnek, de minden fajnak megvan a maga �lettere, ahol a hõm�rs�klethez �s nyom�sviszonyokhoz alkalmazkodott.