A rejt�lyes kezdet

�s m�gis mozog a F�ld! A monda szerint ezzel a felki�lt�ssal z�rult le a szellemi forradalmak egyik legnagyobbika, ha egy�ltal�ban nem a legnagyobbika. Az�ta is gyakran id�zik ezt a mondatot - sokszor tal�n t�l igaztalanul is - mint azon t�ved�sek �ll�t�lagos bizony�t�k�t, amelyekhez a makacss�g �s illet�ktelens�g vezetett.

E t�ved�sek t�rt�nete k�zismert. A r�giek szem�ben a F�ld volt a vil�gmindens�g k�zepe. Felfog�suk szerint minden �gitest a F�ld k�r�l mozog k�z�s k�zpont� p�ly�kon. Azok a k�s�rletek, melyek a Napot akart�k a vil�gmindens�g k�zpontj�ba helyezni, csak a k�s�bbi korok tudom�nyos meggondol�sainak voltak fenntartva. T�ved�snek sz�m�tott, ha valaki a F�ldet a Nap k�r�l val� forg�s�ban a t�bbi bolyg�hoz akarta hasonl�tani: hiszen a F�ldet m�land� �gitestnek tekintett�k, melyet a Teremt� csak r�vid id�re helyezett a mindens�gbe. A k�z�pkorban azut�n m�s felfog�s lett �rr�. Lassacsk�n megsz�nt az az elk�pzel�s, hogy a Nap �s a csillagok �r�kk�val�k. Lassank�nt elfogadt�k az arab AL-BITROGI felfog�s�t, mely szerint a vil�gmindens�g kilenc szil�rd, �ttetsz� szf�r�b�l �ll. A paradicsom helye a legk�ls�, kilencedik szf�r�n k�v�l volt. Ahhoz, hogy valaki idejuthasson, �gi vezet�re volt sz�ks�ge. A legjobbnak Mih�ly arkangyalt tartott�k, mint aki legjobban ismeri a F�ldr�l a paradicsomba vezet� �tnak a szil�rd szf�r�kon �t viv� kapuit �s ny�l�sait.

A k�z�pkori gondolkod�k sem er�ltett�k meg t�ls�gosan magukat, hogy az �gitestek mozg�s�t tudom�nyosan megmagyar�zz�k. M�g maga AQUIN�I SZENT TAM�S is nagyon szabadon kezeli ezt a k�rd�st: hite ahhoz a sziklaszil�rd meggy�z�d�shez vezette, hogy az �gitestek mozg�sa nagyon bonyolult m�don j�tt l�tre, v�ges emberi elm�nkkel sohasem fogjuk felfogni. A reform�ci� sem hozott sok �j�t�st ezen a t�ren. Akkoriban KOPERNIKUS felfog�s�ban m�g csak tudom�nyos elk�pzel�st l�ttak, s azt v�lt�k, hogy helytelens�g�t v�gtelen�l egyszer� sz�m�t�ssal lehet bebizony�tani. E felfog�s forradalmi el�t�r�s�t csak GALILEI fell�p�se hozta meg. A t�vcs� felfedez�se ut�n GALILEI ugyanis arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy F�ld�nk nem lehet a Naprendszer szil�rd k�zpontja. Hossz� haboz�s ut�n, j�akarat� t�mogat�i unszol�s�ra v�g�l is nyilv�noss�gra hozta e meggy�z�d�s�t. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy tan�t�s�val, mely az akkori tudom�nyos n�zettel ellenkezett, a p�pai t�rv�nysz�k el� id�zt�k, ahol visszavonta. De a legenda szerint, melyr�l meg�llap�that�, hogy k�s�bbi mer� koholm�ny, makacs meggy�z�d�s�nek m�gis kifejez�st adott azzal, hogy v�g�l �gy ki�ltott fel: Eppur si muove! �s m�gis mozog a F�ld!

Az a nyughatatlans�g, amely ennek a k�nyvnek a c�m�ben szerepel, nem az, amely GALILEI h�rnev�t �r�kre megalapozta. De m�gis meg kellett eml�kezn�nk GALILEI-r�l, miel�tt a f�ldt�rt�net tov�bbi t�rgyal�sait megkezden�k. Hiszen m�gis csak � volt az a kutat�, aki a tudom�nyt - �gy a F�ldr�l sz�l� tant is - bizonyos biblikus elk�pzel�sekt�l megszabad�totta. � nyitotta meg az utat sz�mos ut�na k�vetkez� kutat� sz�m�ra, akik azut�n sz�z meg sz�z f�rads�gos megfigyel�s �r�n m�gis csak k�zelebb vittek benn�nket sz�rmaz�sunk �r�k rejt�ly�nek megold�s�hoz. A kinyilatkoztat�s isteni eredet�t azonban a tud�sok k�z�l egyetlen egy sem tagadja meg, m�g akkor sem, ha r�gi felfog�sok hamis volt�t a mai m�r nagyon t�k�letes eszk�z�kkel ki is mutathatjuk. Hiszen a tud�s j�l tudja, hogy minden �j felfedez�s csak �jabb rejt�lyek el� �ll�tja a kutat� elm�t, minden felelet �jabb k�rd�seket foglal mag�ban, s mindezek a Teremt� Hatalom megismer�s�hez vezetnek. Ha �gy n�zz�k a dolgokat, akkor ezeknek a kutat�knak az �lete nem egy�b, mint �r�k�s hitvall�s. A hit ott kezd�dik, ahol a tudom�ny v�get�r!

D�cs�retes szok�ss� lett tud�sunk egyes fejl�d�si szakaszait azon tud�sok nev�hez kapcsolni, akik az emberi gondolkod�s �s ezzel kar�ltve a tudom�nyos kutat�s sz�m�ra �j utakat jel�ltek meg. �gy teh�t a mi tudom�nyunk fejl�d�s�nek hossz� �tj�t �gy jellemezhetem, hogy ez az �t GALILEI-t�l WEGENER-ig vezet. Az els� a f�rads�gosan tapogat�z� kezdet k�pvisel�je, a m�sik pedig mer�sz �s zseni�lis elm�let megalkot�ja, aki F�ld�nk fel�let�nek minden mozgalm�t egy elm�lettel akarja �sszefoglalni. Mindketten ugyanazt a tudom�sszomjat �rezt�k magukban, mindketten a teremt�st s ezzel a F�ld keletkez�s�nek nagy titk�t akart�k megfejteni. Monda �s hitrege, hit, tud�sszomj �s tudom�ny, mindegyik a maga m�dj�n, a maga m�dszer�vel igyekezett a nagy k�rd�st megoldani. �s ma m�gis �get�bben, mint valaha, �ll el�tt�nk a nagy k�rd�s: honnan j�tt�nk, hol vagyunk, hova tartunk? Nyugtalans�g fogta el "az igazs�g megismer�s�re t�rekv�, k�tked� nem�nket" is.

Valamennyi tudom�ny k�z�tt �ppen a f�ldtan sz�m�ra a leger�sebb �s legnagyobb annak a logikai sz�ks�ge, hogy v�laszt adjon arra a k�rd�sre, hol vagyunk? A ma �ppen a f�ldtan sz�m�ra a legfontosabb, hiszen �ppen a f�ldtannak egyik alapt�rv�nye, hogy mindannak, ami ma �s itt, a F�ld�n �s F�ldben lej�tsz�dik, m�s id�ben �s m�s helyen hasonl� m�don kellett v�gbemennie. A f�ldtan tulajdonk�pen t�rt�nelem, annak a bolyg�nak t�rt�nelme, amelyen az emberis�g sz�letett �s tov�bb fejl�d�tt. A F�ld mai �llapota a f�ldtan sz�m�ra id�beli forma, ama sok v�ltoz�snak �s mozg�snak az eredm�nye, melyeknek t�rv�nyszer�s�geit �ppen ez a tudom�ny igyekszik meg�llap�tani, forma, mely a term�szet �r�k ritmusa szerint megint csak tov�bb fog v�ltozni. A f�ldtan a f�ld �neke, melyet gy�nge emberi hang ut�na dalol. Mint minden t�rt�nelmi tudom�ny, a f�ldtan is forr�sokat keres, t�nyeket, melyekb�l adatait mer�ti. Ezek a forr�sok azonban nem sz�p �br�kkal d�sz�tett �rott pergamentek, nem is szersz�mok, melyekkel a kezdetleges ember els� �gyetlen pr�b�lkoz�sainak nyom�t hagyta h�tra, hanem kis k�darabok, melyek a mikroszk�p alatt vizsg�lva eg�sz hegys�gek fejl�d�s�t t�rj�k el�nk. Vagy a f�ldtani gondolkoz�sm�d m�g mer�szebb �s nagyszer�bb kifejez�s�vel �lve: k�v�letek, hajdan �lt l�nyek megk�vesedett maradv�nyai. Az emberi term�szetnek ez a mer�szs�ge, mellyel a holt form�b�l minden t�rt�n�s �l� �s mozgalmas alapt�rv�ny�t vezette le, teszi n�mileg �rthet�v� annak a f�ldb�v�rnak d�lyf�s felfog�s�t, aki kijelentette, hogy az emberis�g "befejezheti majd egykor a term�szet megkezdett munk�j�t!"

A val�s�g azonban szer�nyebb bel�t�sra int. Eddig m�g csak azt tapasztaltuk, hogy mindenben folytonos fejl�d�s van, vagyis mozg�s. Nemcsak abban a sokat hangoztatott fejl�d�sben, amely a majomt�l az emberhez vezetett volna, hanem az eg�sz �l�, anyagi, szerves vil�gban is, n�v�nyek, �llatok k�r�ben �pp�gy, mint mag�ban a F�ldben. Az eg�sz anyagra �rv�nyes a fejl�d�s alapt�rv�nye. Keletkez�s �s elmul�s t�rv�nyszer� kapcsolatban �llanak egym�ssal. Ezt a gondolatot juttatta kifejez�sre a f�ldtan egyik kiv�l� m�vel�je, amikor azt mondta: A geol�gus j�l tudja, hogy a F�ld�n semmi sem �r�k!

Annak a felismer�snek a k�vetkezt�ben, hogy a F�ld�n minden �let fejl�d�s �tj�n j�tt l�tre, n�mely biblikus n�zetnek el kellett t�nnie, hogy helyet adjon a tudom�nyos meg�llap�t�soknak. A f�ldtan kiszabad�totta mag�t a teremt�s �s �z�nv�z t�rt�nete sz�szerinti sz�veg�nek b�kly�ib�l. A teremt�s hat napj�t el�sz�r hat tetsz�leges, legink�bb s k�l�n�sen a vall�stan�t�sban 1000 esztend�t �tfog� id�szakra hosszabb�tott�k meg. K�s�bb azut�n amikor a hit �s tudom�ny k�zti vit�t ez sem sz�ntette meg, a teremt�s hat napja sokkal sz�lesebbk�r� �rtelmez�st nyert.

 A Naprendszer �s kialakul�s�nak elm�letei.

A F�ldnek megvan a maga saj�t helye a Naprendszerben s eg�sz l�t�t az ott uralkod� t�rv�nyek szabj�k meg. Hab�r csak az a c�lunk, hogy a F�lddel foglalkozzunk, m�gis a k�rd�s, hogyan keletkezett a F�ld, hogyan j�tt l�tre, arra k�nyszer�t, hogy a Naprendszer keletkez�s�nek k�rd�s�t is megvizsg�ljuk. Ez a k�rd�s azut�n megint �jabb k�rd�sekhez vezet, - v�g�l is eljutunk az els� ty�k �s az els� toj�s r�gi, k�zismert t�rt�net�hez! A csillag�szok, akik a Naprendszer keletkez�s�re vonatkoz�lag illet�kes v�laszt adhatnak, az �vek folyam�n k�l�nb�z� elm�leteket �ll�tottak fel. Ezek r�szben annyira gyerekesek voltak, hogy sokszor az avatatlan is, b�r gyakran igaztalanul, nevet rajtuk, r�szben pedig annyira bonyolultak, hogy komplik�lt sz�m�t�saik csak a csillagvizsg�l� int�zetek rejt�lyes vil�g�ba val�k. Amid�n a csillag�sz a Hold keletkez�s�nek k�rd�s�vel foglalkozik, olyan okok miatt, melyekr�l k�s�bb m�g sz� lesz, "nyilv�nval� k�nyszerb�l a F�ldh�z t�r vissza s a k�rd�s tov�bbi kibogoz�s�t �tadja a f�ldb�v�rnak". A k�t tudom�ny ezen hat�rter�let�r�l azut�n sokat besz�lnek �s �rnak mindaddig, m�g egy �jabb elm�let nem sz�letik. Egy ideig ez az �j elm�let is meg�llja hely�t, szellemes v�delmez�i lesznek, m�gnem azt�n elavul s helyet ad �jabb elm�letnek, amely pontosabb megfigyel�seken alapszik. N�ha egy ideig t�bb elm�letnek is vannak h�vei egyszerre, m�g csak el nem s�pri �ket egy rendk�v�li egy�nis�g nagyszer� szellemi m�ve, amelynek megalkot�j�t a t�rt�nelem azut�n l�ng�sznek nevezi el. Akkor azut�n ez az �j felfog�s lesz az �j elm�let s a r�gieket m�r csak n�h�ny szorgalmas gy�jt� kartot�kja �rzi meg. Egyes r�szleteik p�r ember agy�ban esetleg m�g tov�bb �lnek, olyanok�ban, akik ragaszkodnak a r�gihez �s nem sz�vesen veszik az �jat.

T�ny azonban, hogyha az ember a napokat �s a csillagokat akarja k�z�s tulajdons�gaik alapj�n oszt�lyozni, akkor el�bb az elm�leteket kell rendszereznie. Vannak monisztikus �s dualisztikus elm�letek, m�s sz�val mindezen elgondol�sok, melyek Naprendszer�nk kialakul�s�val �s fel�p�t�s�vel foglalkoznak, k�t nagy csoportra oszthat�k. KANT �s LAPLACE elm�letei, melyek egym�st�l csak kev�ss� k�l�nb�znek, az els�, a monisztikus csoportba tartoznak. Mindk�t tud�s egym�st�l f�ggetlen�l �s kiss� elt�r� alakban �ll�totta fel alapvet� elm�let�t, melyet �ppen ez�rt �ltal�nosan Kant-Laplace-f�le elm�letnek neveznek. Ez az elm�let a kezdet kezdet�n alaktalan �sk�d�t t�telez fel. Ebb�l az �sk�db�l alakult ki azut�n fokozatosan Naprendszer�nk, amelyen bel�l meghat�rozott �s �ltal�nos �rv�ny� t�rv�nyek uralkodnak. Ilyen fejl�d�st gyakran figyelhet�nk meg a term�szetben. A kezdet legt�bbsz�r egyszer�, forma n�lk�li �s szab�lytalan; a v�geredm�ny �sszetett �s sokf�le r�szlet bonyolult �sszess�g�b�l �ll, amely azonban minden bonyol�dotts�ga ellen�re is egyszer� t�rv�nyekkel vagy k�pletekkel magyar�zhat� meg. E t�nyek szeml�let�n�l az ember alig tudja mag�t kivonni annak a leny�g�z� benyom�snak a hat�sa al�l, hogy a term�szet a megl�v� anyaggal takar�kosan gazd�lkodva, az eredetileg nyers �s laza t�megb�l v�g�l is harmonikus, mesteri eg�szet alak�tott ki. Ugyanez �rv�nyes egy�bk�nt - tal�n m�g nagyobb m�rt�kben - a szerves vil�gra, az �l�k vil�g�ra is.

A Kant-Laplace-f�le elm�let szerint a Naprendszer kialakul�sa az alaktalan �sk�db�l a k�vetkez�k�pen ment v�gbe. Az �sk�d s�r�s�d�s�vel kiterjedt g�zt�megb�l �ll� Nap alakult ki. Ez a Nap leh�l�s �s �sszeh�z�d�s k�vetkezt�ben g�zg�mbb� s�r�s�d�tt. Az egyenl�t�je ment�n ezut�n egyre kisebbed� k�z�s k�zpont� gy�r�k v�ltak le, mint amilyeneket m�g ma is l�tunk a Saturnus k�r�l. A gy�r�kben lev� s�r�bb magok k�r�l v�gbement s�r�s�d�s folyt�n a k�l�n�ll� testeknek eg�sz sora keletkezett, eg�sz bolyg�raj, mely azut�n a Nap k�r�l keringett. L�t�k kezdet�n ezek a bolyg�k g�znem� �llapot�ak voltak, teh�t bel�l�k is lev�lhattak gy�r�k, melyek �sszes�r�s�d�s folyt�n maguk is holdakk� alakultak. Ezen elm�let szerint teh�t a F�ld a Nap egy gy�r�j�b�l alakult ki, k�s�r�je, a Hold pedig az akkor m�g g�znem� F�ld egy gy�r�j�b�l j�tt l�tre. Ily m�don nyerte el hely�t a F�ld-Hold-rendszer a Naprendszer keret�n bel�l, an�lk�l, hogy a Naprendszeren k�v�li er�k ebben k�zrej�tszottak volna.

 Nagy von�sokban ez a monist�k elm�lete. Ezzel ellent�tben a dualist�k a Naprendszeren kiv�li alak�t� er�t t�teleznek fel.Foglalkozzunk ezek k�z�tt CHAMBERLIN korszer� elm�let�vel, mely a csillag�szok szerint "kiv�l� kiindul� pontot" jelent. CHAMBERLIN szerint Napunkhoz valamikor egy csillag olyan k�zel haladt, hogy a Nap egyens�lyi �s nyugalmi viszonyait rendk�v�l nagy m�rt�kben megzavarta. Ennek a vesz�lyes tal�lkoz�snak �s k�zels�gnek k�vetkezt�ben a Napr�l g�zr�szek v�ltak le, melyek azut�n rendk�v�l gyorsan leh�ltek. A g�zt�megek piriny� bolyg�csk�kk�nt viselked� nagyon par�nyi szil�rd testecsk�kk� s�r�s�dtek, melyeket tudom�nyos n�ven planetezim�loknak nevez�nk. Az ily m�don kialakult spir�lis k�dben  itt-ott s�r�bb r�szek l�tes�ltek, melyek mind t�bb �s t�bb planetezim�lt vonzottak magukhoz, m�gnem azut�n bolyg�kk� alakultak, mint a min� a F�ld is. A Kant-Laplace-f�le elm�lettel szemben itt van az egyik f�k�l�nbs�g. CHAMBERLIN szerint ugyanis a F�ldnek m�r sz�let�se pillanat�ban is volt szil�rd magva, mely k�s�bb a planetezim�lok folytonos hozz�tapad�s�val egyre nagyobbodott. CHAMBERLIN egy�bk�nt a holdak keletkez�s�t is megmagyar�zza. Szerinte ezek olyan kisebb terjedelm� �gitestek, melyek a nagyobb bolyg�k vonz�sk�r�be jutva, abb�l t�bb� nem tudnak szabadulni.