Univerzum-Galaxy
Univerzum-Galaxy
Menü
 
Univerzum
 
Kozmosz
 
Naprendszerünk
 
Hrdetsek
 
Naprendszer

 
Pontos Id
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 
Adat
Yahoo bot last visit powered by MyPagerank.Net
Msn bot last visit powered by MyPagerank.Net
freestat.hu
 
Hrdets
 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
2012.10.04. 20:02
2012.01.15. 08:44
2012.01.15. 08:32
Friss hozzszlsok
csillagggg: ez csodlatos...
 
Az cen

 

 

Az cen

A Fld arcrl alkotott kpnknek alapja az a trkp, melyet ifjsgunkban knyszerbl, ksbb pedig rendszerint vletlen folytn nzegetnk. Nhanapjn ma is elvesszk az atlaszt, ha keresztrejtvnynk utols szavt msknt nem talljuk, vagy pedig egy hajt vagy replgpet kvetnk gyors tjn. Ilyenkor tbbnyire feltnik, hogy akrhny tvolsgot mskpen kpzeltnk el, vagy pedig, hogy egyik-msik partvonalnak a lefutsa msknt l emlkezetnkben, mint ahogy azt most a trkpen ltjuk, noha a politikai hatrok minden vltoztatsa ellenre is mg mindg ugyanolyan maradt, mint amilyen ifjsgunk idejn volt. Ilyenkor rendesen hosszabb ideig nzegetjk atlaszunkat, mint ahogyan eredetileg szndkunkban volt.

Az ilyen lmnyek a Fld teljes nyugalmnak benyomst keltettk bennnk. A Fld arca vilgosan, mint megmsthatatlan egsz ll elttnk. A vilgrszek meglehetsen szeszlyesen s takarkosan sztszrva ltszanak a sokkal nagyobb vzfelleten, mely a Fld egsz felletnek tbb mint ktharmadt foglalja el. Ezt a nyugalmat semmi nem zavarja meg, mg az Atlantisz-mondnak legends drmja sem, noha ez oly szigetet emleget, mely nagyobb volt, mint zsia s mgis a dhng tenger martalkv lett egyetlen egy viharos jszakn. A monda fenyeget intse, hogy a tenger azta hajzhatatlan ott, ma mr legfeljebb csak az lmodoz kltt bilincseli le - szmunkra azonban csak annyit bizonyt, hogy a rgi hitregknek mg korunkban is sajtsgos vonzereje van.

s mgis! A Fld trtnetbl a fldbvr oly sok valsgosan elsllyedt Atlantiszt ismer, hogy eltte ennek a legendnak nagymrtk a tudomnyos valsznsge, klnsen akkor, ha eltekintnk azoktl a klti szabadsgoktl, melyeket PLATO megengedett magnak ez esemny lersban. Nagyon valszn, hogy a klt kpzeletben ott ltek az emlkezsek klnbz geolgiai esemnyekrl, fldrengsekrl, nagy radsokrl, s hogy ezeket valamely l valsghoz akarta kapcsolni, ennlfogva a trtneti idkbe helyezte az esemnyt, s grgket, egyiptomiakat tesz meg az Atlantisz pusztulsnak szemtanuiv, amikor a legjobb harcosok kzl 9000 pusztult el.

 

9. kp. A nagy vzfelletek flgmbje.

Akrhogy lljon is a dolog, itt van most elttnk a trkp, a szrazulatok s tengerek eloszlsval, s ebbl a trkpbl sok mindent olvashatunk ki, ami nyugalmunkat jogoss teszi. Elszr is magunk eltt ltjuk az szaki sark krl a nagy szrazulatok tmegt, a dli sark vidkn pedig a leghatalmasabb vzfelsznt. A szrazfldnek s a tengernek ez az ellenlbas elhelyezse mg kln is kihangslyozdik azltal, hogy kzvetlenl az szaki sark krl fekszik az szaki Jeges-tenger, ellenben a dli sark krl az Antarktisz szrazulata. A fldfelszn felptsnek szablyos mivoltt mg jobban kidombortja a szrazulatok hromszg alakja: valamennyi kontinens alapjval az szaki sark, cscsval meg a dli sark fel mutat (9. s 10. kp).

 

10. kp. A nagy szrazulatok flgmbje.

Ebbl a trvnyszersgbl minden idben arra kvetkeztettek, hogy a nagy ceni medenck helyzete a fldtrtnet folyamn mindvgig vltozatlan maradt, s hogy a szrazfld mai alakja s helyzete olyan egyenslyi llapotra utal, amelyhez a Fld mr a rgmlt idkben alkalmazkodott. Ms szval feltettk, hogy amikor a Fld keletkezett, mindjrt elvltak a knny s nehz tmegek. A nehezebb tmegek lesllyedtek s az ceni medencket alkottk, ellenben a knnyebbekbl a szrazulatok oly alakban ltesltek, ahogyan nagy vonsokban ma is ltjuk. Ez a felfogs nagyon emlkeztet arra a mr emltett j feltevsre, hogy az cenok feneke a nehz simbl, a szrazulatok pedig a knny sialbl pltek fel.

Az cenok llandsgnak ez a trvnye eredeti szigor fogalmazsban csak kevs kvetre tallt. Hiszen a Fld trtnete szmos pldt szolgltatott arra vonatkozlag, hogy a tenger s a szrazulat eloszlsa az idk folyamn sok lnyeges vltozson ment mr t. Ktsgtelen tny pldul, hogy a rgebbi idkben volt olyan tenger, mely az Atlanti-cent a Csendes-cennal sszekttte s amely Spanyolorszgtl kezddleg az Alpok mai terletn keresztl egszen a Molukki-szigetekig terjedt. Sok ms jel meg arrl tanuskodik, hogy valaha szrazfldi sszekttets llott fenn Nyugat-Eurpa s szak-Amerika kztt. Bizony a Fld arculata az idk folyamn nagy vltozsokon ment keresztl s a rgi elmletet nem fogadhatjuk el minden tovbbi nlkl. Msrszt azonban annyi jelensg szl az cenok bizonyosfok llandsga mellett, hogy mgsem ejthetjk el teljesen.

A szrazulatokon gyszlvn alig tallunk olyan ledkeket, melyek mlytengerben kpzdtek. Ebbl arra kellene kvetkeztetnnk, hogy ppen azok a kpzdmnyek, melyek valaha mlytengerbl jttek ltre, ma megint a vztl bortott terleteken vannak. Ez a vletlen sokkal valszntlenebb, mint az az egyszer feltevs, hogy a mlytenger mindg mlytenger maradt.

Ezrt az eredeti elmletet olyan irnyban bvtettk ki, hogy egyes eltrseket simn meg lehessen magyarzni. Fleg az amerikai fldbvrok kpviselik azt az jabb llspontot, hogy az cenok a legrgibb idk ta llandak. Az Indiai-, Atlanti- s Csendes-cen olyan mlytengeri medenck, melyek mindenkor megvoltak s melyekbl a fldtrtnet klnbz idszakai folyamn seklyebb, nem nagy mlysg tengergak indultak ki, hogy bizonyos szrazfldi terleteket elntsenek.

A tengernek ezek az elnyomulsai, mint a tudomny nyelvn mondjuk, transzgresszii alkottk a beltengereket, melyek a tenger visszahzdsval, a regresszival megint szrazra kerltek.

Az cenok vltozatlansga teht helyet adott a nhny mly medence llandsgnak. Ezen a mg mindg merev llandsgi elmleten kvl vannak ms felfogsok is, amelyek nagyobb mozgsszabadsgot engednek meg. Ezek a fldkreg csak nhny gynge znjnak llandsgt fogadjk el. E gynge znk ma lehetnek cenok, de a kvetkez fldtrtneti idk folyamn mr olyan terletek, melyeken hegysgek keletkeznek. Meg kell mg emlkeznnk a szrazfldi hidak elmletrl is, amelynek valaha szmos kvetje volt, ma azonban mr csak egyetlen vdelmezje van s vrja, hogy jra felelevenedhessk. Taln hiba vrja, de hiszen ppen ez a szeszlyes sors teszi az eszmk harct oly rdekess s vonzv!

Ez az elmlet legegyszerbb formjban tagadja az cenok llandsgt. Felteszi ugyanis, hogy ott, ahol ma cenok vannak, valamikor szrazfldek emelkedtek, melyek mint rgk a mlybe sllyedtek s a mai mly medencket alkotjk. Az Atlanti-cent s az Indiai-cent fiatalabbnak tartjk, mint a Csendes-cent. Msok meg ppen a Csendes-cen magas korban ktelkednek s azt lltjk, hogy ennek helyn csak a fiatalabb geolgiai idkben sllyedt le a pacifikus szrazfld. Az cenok llandsgnak s a szrazfldi hidaknak elmlete kztt teht a harc nem is annyira az cenok keletkezse, mint inkbb az cenok kora krl forog. A szrazfldi hidak elmletnek vdelmezit optimizmusuk, amelyet ms tudomnygakbl szrmaz nhny szellemes kvetkeztets mg tmogatott, oly messze vezette, hogy az egsz cen-problmnak a fejldst nagyon knyes irnyba fordtottk. A geolgusok "elsllyesztettek" kontinenseket, szmszerint ngyet, csak azrt, hogy a mly medenck ltrejjjenek. Ms oldalrl viszont ezt az elsllyesztst clszer segdeszkznek vettk, mellyel egszen ms jelensgeket lehet megmagyarzni.

Ha valamely llatfaj kt egymstl messze fekv terleten fordul el, akkor egyik pontrl a msikra val vndorlsnak valamifle szrazfldi hdon t kellett vgbemennie. Ennek a szrazfldi sszekttetsnek a kt klnbz terlet kztt meghatrozott mretnek kellett lennie. Fennllst csak az llatfajok vndorlsa idejre teszik fel; utna akr meg is sznhetik. Nem nagyon vdekezhetnk azon benyoms ellen, hogy eddig taln tlsgosan is nknyesen ptettk fel ezeket az sszekt hidakat. Minthogy pedig az elmls si trvnye szerint a rgi helyet ad az jnak, a szrazfldi hidak letn elmlete helyet ad WEGENER ALFRD sokoldal elmletnek, amely ppen az llatok vndorlsnak s elterjedsnek szellemes magyarzatban tallta meg egyik legersebb pillrt. A Wegener-fle elmlet nagy vonzereje ppen abban ll, hogy sok klnbz krdst egyetlenegy alapgondolat segtsgvel old meg. A megolds taln nem mindg egszen kielgt, de nagyvonalsga s egyszersge szmos ellenzjt is vatossgra inti, s mg bennk is elismerst breszt!

Az elmleteknek s feltevseknek egsz sorozatval ismerkedtnk meg eddig - nha taln kiss tltmr formban -, ennlfogva most mr azon benyoms ellen kell vdekeznnk, hogy a fldtan vgl is nem ms, mint nknyes elkpzelseknek zavaros halmaza, amely a be nem avatottat vgl is arra a nzetre vezeti, hogy a tudsok maguk sem tudnak errl semmit! S igaz, hogy minl slyosabb valamely problma, annl nagyobb az elmletek szma. De itt is igaz a rgi kzmonds: Du choc des ides jaillit la lumière. Amit szabadon taln gy fordthatunk le, hogy az igazsg ott van, ahol az elmletek vgl tallkoznak.

Ha teht valaki az cenok keletkezse irnt rdekldik, akkor a becsletes vlasz csak gy hangozhatik: egyik ezt mondja, a msik azt, mivel a trtnsek kzvetlen megfigyelse, legalbbis jelenleg, mg nem lehetsges. A megnyugtat vlaszt csak azon a napon kaphatjuk meg, amikor vgre elttnk lesz mr az cenok feneknek fldtani trkpe. Addig azonban a Fld bvrnak trtnetrsa hinyos, mert a fldfellet hromnegyed rsze a kzvetlen megfigyels szempontjbl hozzfrhetetlen szmra.

A felsorolt elkpzelsek azonban mgsem puszta kitallsok! Valamennyinek kzs alaptletei vannak, amelyek egyre inkbb az eltrbe nyomulnak - mikzben bizonyos helyesbtseken kell keresztlesnik -, mg vgl is olyan vilgos elkpzels jn ltre, mely tovbbi elgondolsok alapjul szolglhat.

gy alakult ki az cenok szigor llandsgnak trvnybl a fldkreg gyenge zninak tbb-kevsb lland mivoltrl szl tan. s ez a gondolat nemcsak azokkal a nagy vltozsokkal van sszhangban, amelyeken a Fld a tenger s szrazulat eloszlsa tekintetben az idk folyamn tment, hanem sszeegyeztethet a sllyed kontinensek elmletvel is! Legalbb is annyiban, amennyiben az elmlet az elsllyedt szrazfldi hidakra szortkozik, amelyeknek egyedli hivatsa bizonyra nem csak az volt, hogy egyes llatfajok kontinensek kztti elterjedst lehetv tegyk. Hiszen azok a tlzsok, amelyekbe a szrazfldi hidak elmletnek vdelmezi beleestek, vgl is nem szolglhatnak okul arra, hogy az elsllyeds lehetsgben ktelkedjnk.

Nzzk az esetet anekdotikus megvilgtsban: Az a nyls, amit NEWTON szobja ajtajba frszeltetett, csak azrt, hogy macskjnak nagyobb szabadsgot engedjen, s tjutst az egyik szobbl a msikba megknnytse, ilyen megengedhet szrazfldi hdnak tekinthet. Midn azonban macski szaporodtak, NEWTON ugyanannyi apr lyukat vgatott ajtajba, ahny kis cicja volt - s ezzel olyan tlzsba esett - amely mosolyt csal arcunkra.

 

 
Föld
 
Fizika
 
Földönkivli Élet
 
Language
 
Hrdets
 
Facebook&Twitter

Keress meg minket a Google+

 
Hold llsa
CURRENT MOON
 
My IP
Powered by  MyPagerank.Net

IP

Google Pagerank mrs, keresooptimalizls

antivrus

 
Ltogatk
 

✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal