Naprendszer�nk

A naprendszer keletkez�se 1 verzi�:

A term�szettudom�nyok r�vezettek arra a meggy�z�d�sre, hogy a term�szetben minden v�ltozik, minden �l, mindennek van keletkez�se �s elmul�sa. A naprendszer sem lehet kiv�tel, bizonyos, hogy a naprendszer is fejl�d�tt, hogy a naprendszer is keletkezett valamikor. A keletkez�s probl�m�ja azonban majdnem megoldhatatlan, azaz bizonyosat nem tudhatunk meg r�la; a mit elk�pzel�nk, azt nem tudjuk bebizonyitani, mert hiszen a keletkez�s olyan r�gen t�rt�nt, - sz�zmilli� �vekkel ezel�tt – hogy ilyen messzi id�kre visszapillantva, igaz�n csak tapogat�zhatunk a lehets�ges v�ltozatok k�z�tt.

Egy, majdnem v�gtelen�l hosszu id�vel ezel�tt t�rt�nt esem�nyt kellene ugysz�lv�n kital�lunk s ebben nincsen m�s segit� t�rsunk, mint a tapasztalat, a mely azt mondja meg, hogy milyenek a term�szeti t�rv�nyek. Egy kezdeti helyzetet kell elk�pzeln�nk s azt�n megvizsg�lni azt, hogy ebb�l a helyzetb�l kiindulva l�trej�hetett-e a naprendszer ugy, a milyennek mostan ismerj�k. Sz�val, a felvett elm�leteket igazolnunk kell ugy, hogy lehet�s�g�ket bebizonyitjuk.

Sokf�le elm�let van, a melyik mind k�l�nb�z�k�pen akarja megmagyar�zni a naprendszer keletkez�s�t s ezek k�z�tt a legr�gibb a Kant-Laplace-f�le, mit az iskol�kban is tanitanak. Ez az elm�let azonban – �ppen az�rt, mert nagyon r�gi s az�ta minden ir�nyban sokat haladtak a tudom�nyok – ma m�r kezdi elvesziteni a talajt a l�bai al�l s helyet ad m�s, modernebb �s jobb elm�letnek.

Egyik ilyen ujabb elm�let szerint a k�vetkez�k�pen k�pzelhetj�k el a naprendszer keletkez�s�t.

Valamikor a Nap egyed�l lebegett a vil�g�rben izz� �llapotban, forogva tengelye k�r�l, de k�r�l�tte m�g nem voltak bolyg�k. Egyszer azonban a t�vol v�gtelenb�l egy m�sik hatalmas �gitest k�zeledett fel�je nagy sebess�ggel s elhaladt a k�zel�ben, a n�lk�l azonban, hogy �ssze�tk�z�tt volna vele. A k�zels�gben azonban az idegen nagy �gitest er�s vonz�st gyakorolt a Nap foly�s anyag�ra s ez�ltal dag�lyt hozott l�tre rajta, a mint a Hold vonz�sa is dag�ly azonban nagyon nagy volt.

Hatalmas dag�lyhull�m dudorodik ki a Napnak az idegen �gitest fel� n�z� oldal�n, mintegy kipuposodott a Nap s ez a pup az �gitest k�zeledt�vel mind jobban �s jobban kinyult, addig, mig v�gre nem tudott m�r ellent�lni a nagy vonz�snak, leszakadt a Nap test�r�l s az idegen �gi test fel� igyekezett. Azonban nem eshetett r� egyr�szt, mert ez a tovarohan� �gitest nagyon gyorsan halad, m�sr�szt mert a Nap vonz�sa is m�k�d�tt s igyekezett visszatartani a test�b�l leszakadt t�meget.

A Nap �s a rohan� csillag marakodni kezdtek a konczon, mig v�gre is a Nap maradt gy�ztes �s megtartotta mag�nak ezt a darab anyagot. A marakod�st azonban alaposan megsinylette ez a leszakadt r�sz, sz�jjelszakadt darabokra, az egyes darabok messzebbre k�vett�k az �gitestet, de v�gre is mindink�bb gy�z�tt a Nap s ittmarasztalta �ket k�l�nb�z� t�vols�gban. K�s�bb, mikor az idegen �gitest v�gleg elt�vozott, ezek a sz�tszakadt darabok keringeni kezdettek szab�lyos p�ly�ban az anya-�gitest, a Nap k�r�l, kiform�l�dtak g�mbalakuakk�, bolyg�k lettek bel�l�k.

Ez az elm�let nagyon �rdekes �s sz�pen megmagyar�zza a naprendszer keletkez�s�t. Azt azonban m�r igaz�n nem �llithatjuk, hogy val�ban igy is t�rt�nt, meg kell el�gedn�nk azzal a mond�ssal, hogy „igy is t�rt�nhetett”.

A naprendszer keletkez�s�r�l biztosat nem szabad �llitanunk sohasem. Nem tudhatjuk meg, val�ban ugy t�rt�nt-e, a hogyan mi azt elk�pzelhett�k, tanuink nincsenek �s nem is lehetnek. Ki tudja, nem volt-e sokkal bonyolultabb a keletkez�s, nem m�k�dtek-e k�zre olyan er�k is, a mikr�l m�g nincsen sejtelm�nk sem, vagy a mik tal�n ma m�r nem is m�k�dnek.

A naprendszer keletkez�se 2 verzi�:

 B�rmely t�rt�netett is fogadjuk el a v�gerdm�ny nem fog v�ltozni legal�bb is egy darabig:

A Nap Birodalma:

A F�ld a Naprenszer, vagyis a Nap k�r�l keringõ bolyg�k, kisbolyg�k �s �st�k�s�k �sszess�g�nek egyik �giteste. A Nap, a hozz�nk legk�zelebb levõ csillag, alig k�l�nb�zik a t�bbi csillagt�l, amely �jjel az �gbolton ragyog. �ppen ez�rt igen val�sz�nûnek l�tszik, hogy sok csillagot a mi�nkhez hasonl� bolyg�rendszer vesz k�r�l. Emellett sz�lnak elm�leti megfontol�sok is, mert amikor egy g�zfelhõ a saj�t gravit�c��ja folyt�n csillag� h�z�dik �ssze, a felhõ fennmarad� r�szeibõl a csillag k�r�l keringõ kisebb �gitestek, bolyg�k k�pzõdhetnek. J�llehet a Nap bolyg�in k�v�l m�s csillagok bolyg�inak a megfigyel�se nagyon k�r�lm�nyes, a csillag�szok most m�r bizonyit�kokat tal�ltak arra, hogy m�s �ll�csillagoknak is vannak a Naprendszer bolyg�ihoz hasonl� bolyg�ik, vagy a mi�nkhez hasonl� bolyg�rendszer�k.

A Bolyg�k P�ly�ja:

K�ts�gtelen, hogy a Nap k�r�l keringõ kilenc bolyg� a Naprendszer legfontosabb �gitestjei. A bolyg�k ellipszis alap�, vagyis toj�sdad alap� p�ly�n keringenek a Nap k�r�l. Mivel a Nap nem �ll pontosan e p�ly�k k�z�ppontj�ban, a bolyg�k hol t�volabb, hol k�zelebb vannak hozz�. A F�ld-Nap t�vols�g p�ld�ul hat h�nap folyam�n 147 �s 152 milli� kilom�ter k�z�tt ingadozik. A kileng�s nem nagy, mert a bolyg�k p�ly�ja majdnem k�r alak�. A legnagyobb elt�r�s a Merk�r �s kiv�ltk�ppen a Pl�t� eset�ben figyelhet� meg. A Pl�t� a Napt�l legt�volabb es� bolyg� ugyan (a Napt�l val� legnagyobb t�vols�ga 7375 milli� kilom�ter), de olykor m�gis a Neptunuszn�l k�zelebb ker�l a Naphoz, hiszen a legkisebb t�vols�ga 4425 milli� kilom�ter.
A kilenc bolyg� k�z�l h�t megk�zel�t�en azonos s�k� p�ly�n kering a Nap k�r�l. �ppen ez�rt mindig a csillagk�pek egy sz�k s�vj�n az �llat�v�n bel�l l�tszanak mozogni, amely a mi �gboltunkon k�nnyen felismerhet�. Ez al�l megint csak a Merk�r �s a Pl�t� kiv�tel. A Merk�r p�ly�ja 7�-os sz�get z�r be a F�ld p�lyas�kj�val, a Pl�t�� m�r 17�-osat. Egy bolyg� teljes kering�si ideje ann�l hosszabb, min�l t�volabb van a Napt�l.

A Bolyg�k L�that�s�ga:

A Napt�l elt�r�en az �gbolton egyetlen bolyg�nak sincs �n�ll� f�nye. A bolyg�kat a csillagokhoz hasonl� f�nyes pontoknak l�tjuk, mert visszaverik a Nap f�ny�t. A V�nusz bolyg� t�nik a legf�nyesebnek, mert viszonylag k�zel van a F�ldh�z, �s a s�r� l�gk�re j�l vissza veri a f�ny�t. A Merk�r, a Mars, a Jupiter �s a Szaturnusz szabad szemmel is l�that�, de a Merk�r nehezen �szlelhet�, mivel mindig a Nap k�zel�ben van, ez�rt k�zvetlen�l napfelkelte el�tt, vagy nyomban napnyugta ut�n figyelhet� meg. Az Ur�nusz elm�letileg ugyan a szabad szemmel l�that�s�g hat�r�n van, de 1781-ig elker�lte a figyelmet. A Neptunusz �s a Pl�t� olyan gyenge f�ny�, hogy megfelel� eszk�z n�lk�l nem l�that�.

A Bolyg�k Fajt�i:

A Bolyg�kat anyagi �sszet�tel�k szerint lehet oszt�lyozni:

1. A n�gy legbelsõ Bolyg�k -Merk�r, V�nusz , F�ld, Mars - az �n. F�ld t�pus� Bolyg�k. Õk k�z�s saj�toss�gokkal rendelkeznek, mind a n�gy kis m�retû, de ar�nylag nagy sûrûs�gû, kõzetek �s f�mek alkotj�k, a felsz�nûk szil�rd, a forg�suk lass�, nincsenek gyûrûik, �s kev�s holdjuk van. Valamenyinek van l�gk�re, kiv�ve a Merk�rnak, mert a gravit�c��ja nem el�gs�ges ahhoz, hogy ezt megtartsa.

2. A m�sik csoport az �n. Jupiter t�pus� Bolyg�k - Jupiter, Szaturnusz, Ur�nusz, Neptunusz ( �ri�sbolyg�k )- a n�gy g�zbolyg�. Legink�bb a Jupiterhez hasonl�tanak. A F�ld t�pus� bolyg�k�n�l sokkal kisebb sûrûs�gûek, fõk�nt hidrog�n �s h�lium alkotja õket. A forg�suk gyors, vastag az atmoszf�r�juk; gyûrûik �s holdjaik sz�ma igen sok.

3. V�g�l a Pl�t� marad ut�lj�ra, ami kicsiny termete miatt sehova se sorolhat�. �tm�r�je alig 2320 kil�m�ter, teh�t j�val kisebb a Merk�rn�l, de kisebb a Holdn�l is, t�mege pedig alig egy�t�de a Hold�nak. Val�sz�n�leg m�s eredet� mint a t�bbi bolyg�. A tud�sok m�r elkezdtek azon gondolkodni, hogy a Pl�t� m�rete miatt nem is lehet bolyg�, hanem ink�bb egy aszteroida ami a Naprendszer�nkh�z csatlakozhatott. Persze, ezek m�g csak tal�lgat�sok.

A Bolyg�k Felfedez�se:

A Naprendszer kilenc bolyg�ja k�z�l az �korban m�g csak hatot ismert�nk. A F�ldrõl l�that� bolyg�kat a csillagok egyenletes halad�s�t�l elt�rõ szokatlan mozg�suk alapj�n lehetett f�lismerni. A bolyg�k megnevez�s�re haszn�lt g�r�g plan�ta ( v�ndor ) sz� is erre utal. Az �korban ezt a megjel�l�st alkalmazt�k a Napra �s a Holdra is. A t�bbi bolyg�t - az Ur�nuszt ( 1781 ), a Neptunuszt ( 1846 ) �s a Pl�t�t ( 1930 )- csak t�vcsõ feltal�l�sa ut�n fedezt�k fel.

A Nap �s a Bolyg�k nagys�ga egym�shoz viszony�tva ( kb. )

 A Napra �s a Bolyg�kra kattintva b�vebb inform�ci�h�z juthatsz az egyes �gitestekrõl ! 

Pl�t�                 Neptunusz               Ur�nusz               Szaturnusz                 Jupiter                   Aszteroid�k       Mars         F�ld               V�nusz                 Merk�r                     A Bolyg�k tengelyforg�sai ( Merk�rt�l Pl�t�ig ) A Bolyg�k t�vols�ga a napt�l milli� km-ben Merk�r 57,9 Mars 227,9 Ur�nusz 2869,6 V�nusz 108,2 Jupiter 778,3 Neptunusz 4496,6 F�ld 149,6 Szaturnusz 1427 Pl�t� 5900   A Bolyg�k kering�si ideje a nap k�r�l napokban kifejezve Merk�r 87,969 Mars 686,980 Ur�nusz 30685,4 V�nusz 224,701 Jupiter 4332,58 Neptunusz 60189 F�ld 365,256 Szaturnusz 10759,2 Pl�t� 90465