A fizikus szerint – elkpzelhet!
Olykor a jzan szrvek sem elegendek az oksg trvnyeinek feldertshez – lltja az ltalnos relativitselmlet jeles szakrtje Perjs Zoltn fizikus (Kzponti Fizikai Kutat Intzet, Rszecske s Magfizikai Kutat Intzet).
Ha valaki a mltba vissza tudna utazni – gy a jzan sz – akr meglhetn szleit, s ezzel a sajt ltezse vlnk ellentmondsoss. Elkpzelhetk mgis olyan ellentmondsmentes idutazsok, amelyeket nem kell a kronolgiavdelem elvnek megtiltania.
Pldul egy bilirdasztal kt lyukt alul sszektjk egy freglyukkal. Tegyk fel, hogy az asztal kzepn nyugszik egy bilirdgoly. Egyszer csak kiugrik a kzelebbi lyukbl egy msik goly, s gurul az asztal kzepe fel. A tovbbi esemnyek attl fggnek, hogy milyen irnyban halad. Lehetsges, hogy elmegy az ll goly mellett, s beleesik abba a tvolabbi lyukba, ahol a freglyuk kezddik. Ez lesz az a goly, amely kiugrott a kzelebbi lyukbl. Ebben a trtnetben nincs semmi ellentmonds.
Msik eset, ha a goly beletkzik a kzpsbe. Ezutn tbbflekpp kpzelhetjk el a jvbeni folyamatot. A golyk vagy beleesnek valahov, vagy nem. Legtbb esetben nem marad magyarzat arra, hogyan kerlt el a kzelebbi lyukbl a goly. Nha az trtnik, hogy a meglktt goly ppen beleesik a tvolabbi freglyukba; ilyenkor szrny ellentmonds keletkezik, mert a lent kibukkan goly identitst cserlt. Ha viszont elefntcsont goly helyett olyan kvantumokkal bilirdozunk, amelyek egymstl nem megklnbztethetk (ezeket bozonoknak nevezzk), akkor eltnik a logikai ellentmonds.
Legynk teht nyitottak arra a lehetsgre, hogy bizonyos termszettrvnyeknek nlklzhetetlen kellke az idutazs. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok