A Naprendszer kialakul�s�t szimul�l� �j modell szerint a Mars az�rt sokkal kisebb a F�ldn�l, mert a protoplanet�ris korong bels� tartom�nyaiba "bet�r�" fiatal Jupiter az anyag jelent�s r�sz�t elragadhatta onnan.

A Naprendszer kialakul�s�val foglalkoz� kutat�sok r�gi probl�m�ja, hogy a Mars a F�ldh�z k�pest mi�rt olyan kicsi. Az elk�pzel�sek szerint a szomsz�dos bels� plan�t�k egy�tt alakulhattak ki, ez�rt furcsa, hogy a v�r�s bolyg� elt�rp�l az egym�shoz k�pest nagyon hasonl� nagys�g� �s t�meg� V�nuszhoz �s F�ldh�z viszony�tva: m�rete fele, t�mege pedig csak tizede bolyg�nk�nak.

A k�rd�s megv�laszol�s�ra Kevin Walsh (Southwest Research Institute) �s munkat�rsai a Naprendszer korai �llapot�ra vonatkoz� szimul�ci�kat v�geztek, melyekkel azt akart�k ellen�rizni, hogy vajon a g�z �ltal domin�lt protoplanet�ris korongb�l n�h�ny milli� �v alatt kialakult fiatal Jupiter a sz�let�si hely�r�l indulva behatolhatott-e a Napt�l k�r�lbel�l 1,5 csillag�szati egys�g t�vols�gig, majd ott jelent�s mennyis�g� anyagot �sszegy�jtve megfordulhatott-e a Szaturnusz kialakul�s�nak idej�re, hogy kifele mozogva vissza�rjen a jelenlegi poz�ci�j�ig. Ha ez a folyamat n�h�ny sz�zezer �ves id�sk�l�n bek�vetkezhetett, akkor az �ri�sbolyg� k�r�lbel�l a F�ld t�vols�g�ig er�sen megritk�thatta a protoplanet�ris korongot, a fell�p� anyaghi�ny pedig magyar�zhatja a Mars kis m�ret�t �s t�meg�t. A szimul�ci�knak term�szetesen arr�l is sz�mot kellett adniuk, hogy a Jupiternek ez a befele/kifele mozg�sa a 2-4 csillag�szati egys�g k�z�tti tartom�nyban �sszeegyeztethet�-e a ma ott elhelyezked� kisbolyg��v l�t�vel.

A Cassini �rszonda n�gy felv�tel�b�l �ssze�ll�tott k�p a Jupiterr�l, a Mars kis m�ret�nek �s t�meg�nek val�sz�n� okoz�j�r�l.
[NASA/JPL/University of Arizona]

Walsh szerint a kapott eredm�nyek nem csak azt mutatt�k, hogy a migr�ci� konzisztens az aszteroida�v l�t�vel, de annak olyan tulajdons�gait is megvil�g�tott�k, melyekre kor�bban nem volt elfogadhat� magyar�zat. A kisbolyg��v objektumai alapvet�en k�t nagy csoportba sorolhat�k: ez egyikbe a sz�raz, m�g a m�sikba az �st�k�s�kh�z hasonl�, v�zben gazdag �gitestek tartoznak. Walsh �s koll�g�i kimutatt�k, hogy a Jupiter �thalad�sa el�sz�r ki�r�tette, majd �jrapopul�lta a tartom�nyt, m�gpedig a bels� r�sz�t 1-3 csillag�szati egys�g t�vols�gb�l, m�g a k�ls� r�sz�t az �ri�sbolyg�k k�z�l vagy azokon t�lr�l sz�rmaz� testekkel, megmagyar�zva ezzel a kisbolyg��v�n kereszt�lhaladva tapasztalhat� jelent�s �sszet�telbeli k�l�nbs�geket (S �s C t�pus� kisbolyg�k).

A szimul�ci�k folyamat�t �s eredm�nyeit �sszegz� �bra. A fekete k�r�k a Jupitert, a Szaturnuszt, az Ur�nuszt �s a Neptunusz reprez�nt�lj�k, egy�rtelm�en mutatva a befele/kifele t�rt�n� migr�ci�t, illetve a n�veked�st. Az eredetileg 0,3 �s 3 csillag�szati egys�g k�z�tt elhelyezked� S t�pus� planetezim�lokat v�r�s k�r�k jelzik, a kialakul� bels� bolyg�kat pedig �res k�r�k, melyek sugara a t�meg k�bgy�k�vel ar�nyos, de nem ar�nyos az �ri�sbolyg�kat jelz� k�r�k sugar�val. A g�z�ri�sok k�z�tti C t�pus� planetezim�lokat vil�gosk�k, a 8 �s 13 csillag�szati egys�g k�ztieket pedig s�t�tk�k k�r�k jel�lik. A kit�lt�tt k�r�k a kisbolyg��v�n bel�li planetezim�lok, az �resek azon k�v�liek, az �v k�zel�t� hat�rait a szaggatott vonal jelzi. Az als� panel a migr�ci�s szimul�ci� 600 ezer �v ut�ni v�g�llapot�t (azokkal a planetezim�lokkal, melyek a kisbolyg��vbe ker�ltek) kombin�lja a f�ld t�pus� bolyg�kat a korong bels� r�sz�b�l sikeresen "el��ll�t�" 150 milli� �ves szimul�ci� v�geredm�ny�vel: a Mars kicsi maradt.
[Walsh �s tsai]

A kutat�k a modellj�ket a "Grand Tack Scenario" elnevez�ssel illetik, utalva a Jupiter 1,5 csillag�szati egys�g t�vols�gban t�rt�n� visszafordul�s�ra, a titulussal a mozzanatot egy vitorl�s b�ja k�r�li megfordul�s�hoz hasonl�tva. Az �ri�sbolyg�k v�ndorl�s�nak lehet�s�g�t azok az exobolyg�-rendszerek is al�t�masztj�k, melyekben a k�zponti csillagt�l sz�m�tva sz�les t�vols�gtartom�nyokban azonos�tottak a g�z�ri�sainkhoz hasonl� m�ret� plan�t�kat.