A hawaii-i Keck �s CFHT, valamint a chilei ESO VLT teleszk�pokkal egy olyan, barna t�rp�kb�l �ll� kett�s rendszert azonos�tottak, melynek komponensei k�l�nlegesen hidegek, a h�m�rs�klet�k alig �ri el a forr�sban l�v� v�z�t.

A barna t�rp�ket szokt�k "elvet�lt csillagok"-k�nt (failed stars) is emlegetni, utalva arra, hogy t�meg�k nem el�g nagy ahhoz, hogy belsej�kben folyamatos termonukle�ris f�zi� termelje az energi�t. Az �j h�m�rs�kletrekorderk�nt azonos�tott barna t�rpe a t�l�nk mind�ssze 75 f�ny�vre l�v� CFBDSIR 1458+10 katal�gusjel� kett�s rendszer B jel� tagja, melynek m�sik, A komponense szint�n egy barna t�rpe. Az objektumr�l az ESO VLT X-shooter spektrogr�fj�nak adatai alapj�n der�lt ki, hogy milyen alacsony a h�m�rs�klete, ezen m�r�sekb�l azonban nem l�tszott, hogy kett�sr�l van sz�. Ez csak a Keck II teleszk�p LGS AO (Laser Guide Star Adaptive Optics) rendszer�nek seg�ts�g�vel elv�gzett vizsg�latok ut�n v�lt nyilv�nval�v�, ugyanis az ezzel r�gz�tett felv�teleken siker�lt felbontani a kett�st komponensekre. A felfedez�st jegyz� kutat�csoport vezet�je, Michael Liu (University of Hawaii's Institute for Astronomy) �s koll�g�i a szint�n hawaii CFHT teleszk�p infrav�r�s kamer�j�val nyert adatok alapj�n hat�rozt�k meg a CFBDSIR 1458+10 t�vols�g�t, m�g az extr�m alacsony, 370±40 K h�m�rs�kletet is szolg�ltat� infrav�r�s sz�nk�pek az ESO VLT m�r eml�tett m�szer�vel k�sz�ltek. Liu szerint ilyen alacsony h�m�rs�klet eset�n az v�rhat�, hogy a barna t�rp�k tulajdons�gai m�r ink�bb az �ri�sbolyg�k�val vethet�k �ssze, a l�gk�r�kben ak�r m�g v�zp�ra is lehet, �s ha a k�zelj�v�ben siker�l Nap t�pus� csillagok k�r�l �ri�sbolyg�kat lef�nyk�pezni, akkor azok k�z�l val�sz�n�leg sok a CFBDSIR 1458+10B-re fog hasonl�tani.

A Keck II teleszk�p LGS AO adapt�v optik�s rendszer�vel n�gy infrav�r�s sz�r�n kereszt�l k�sz�lt felv�telekb�l �ssze�ll�tott k�pen j�l l�tszik, hogy a CFBDSIR 1458+10 val�j�ban egy kett�s rendszer. A halv�nyabb �s h�v�sebb B komponens a k�r�lbel�l 100 �C-os h�m�rs�klet�vel az eddig felfedezett leghidegebb barna t�rpe, de az A komponens sem sokkal melegebb n�la.
[Michael Liu, University of Hawaii]

A h�v�s objektumok keres�se a csillag�szat akt�v ter�lete. Nemr�giben a Spitzer �rteleszk�p is tal�lt k�t ilyen objektumot, melyek szint�n versenyben lehetnek a leghidegebb barna t�rpe c�m�rt, b�r ezek h�m�rs�klet�nek pontoss�ga kisebb, az �sszevethet� �rt�kek meg�llap�t�s�hoz eset�kben m�g tov�bbi �szlel�sek sz�ks�gesek. Liu �s munkat�rsai a CFBDSIR 1458+10 tov�bbi megfigyel�s�t tervezik, egyr�szt a komponensek param�tereinek tov�bbi pontos�t�sa, m�sr�szt a kett�s p�lyaelemeinek meghat�roz�sa �rdek�ben, melyek alapj�n k�r�lbel�l egy �vtizednyi monitoroz�s ut�n a t�megek is kisz�m�that�k lesznek majd. A jelenlegi adatokb�l �gy t�nik, hogy a szepar�ci�juk 3 csillag�szati egys�g k�r�li, a kering�si peri�dus pedig mintegy 30 �v lehet.

Fant�ziarajz a CFBDSIR 1458+10 kett�s rendszerr�l. A m�r�sek alapj�n a nagyj�b�l a Jupiter m�ret�vel b�r� komponensek k�z�l a rajzon a t�volabbi a halv�nyabb �s a hidegebb.
[ESO/L. Cal�ada]