Egy - szegedi kutat� r�szv�tel�vel zajl� - �j, �tfog� vizsg�lat sor�n k�zel h�sz Ia t�pus� szupern�va sz�nk�p�ben azonos�tottak sz�nvonalakat, amik sok mindent el�rulhatnak a robban�si folyamatok ismeretlen r�szleteir�l.

Fant�ziak�p egy "klasszikus" Ia szupern�va felrobban�s�r�l - �gy t�nik, a feh�r t�rp�k v�gs� robban�s�r�l alkotott �sszk�p j�val �rnyaltabb, mint kor�bban gondoltuk (D. A. Hardy, astroart.org).

Az Ia t�pus� szupern�va-robban�sok sor�n lej�tsz�d� folyamatok egyik legjobb nyomjelz�je a f�zi�s folyamatokb�l kimarad� elemek mennyis�g�nek �s t�rbeli eloszl�s�nak kimutat�sa (ezek az adatok utalnak p�ldul arra, hogy lej�tsz�dtak-e turbulens folyamatok a robban�s sor�n). A feh�r t�rp�k eset�ben ez sz�n- �s oxig�natomokat jelent, de igaz�b�l csak az el�z� elem eset�ben lehet biztosra menni (a robban�s el�tt a feh�r t�rpe sz�nb�l �s oxig�nb�l �ll, de oxig�n a robban�s sor�n, sz�n atommagok f�zi�j�b�l is keletkezhet). A feladatot azonban k�t t�nyez� is nehez�ti. Egyr�szt korai f�zisb�l sz�rmaz�, j� felbont�s� sz�nk�pekre van sz�ks�g (ez nem minden esetben val�s�that� meg), m�sr�szt az ebben az id�szakban kb. 10 ezer K h�m�rs�klet� maradv�nyban megfigyelhet�, egyszeresen ioniz�lt sz�nvonalak (C II, 658 nm) a n�luk sokkal er�sebb Si II vonalak k�zvetlen szomsz�ds�g�ban vannak, �gy sokszor neh�z azonos�tani �ket.

A kor�bbi vizsg�latok sor�n mind�ssze n�h�ny esetben mutatt�k ki a C II vonalak jelenl�t�t, de nem lehetett eld�nteni, hogy val�ban kev�s sz�natomot l�tunk-e (esetleg ezt a robban�si felh� szimmetriatengely�re val� r�l�t�s sz�ge befoly�solja), vagy csak m�r�stechnikai effektusr�l van sz�. A k�rd�s eld�nt�s�re J. T. Parrent (Wilder Lab, Hanover, USA) �s munkat�rsai (k�zt�k Vink� J�zseffel, a Szegedi Tudom�nyegyetem egyetemi docens�vel) alapos spektrummodellez�si elj�r�sok al� vetettek egy 68 szupern�v�t tartalmaz� megfigyel�si mint�t.

Az eredm�nyek alapj�n a vizsg�lt objektumok k�zel harmad�n�l (a 68-b�l 19 szupern�v�n�l) siker�lt bizony�tani ioniz�lt sz�n jelenl�t�t. A kutat�k v�lem�nye szerint azonban ez az ar�ny ak�r nagyobb is lehet, amennyiben az �sszes Ia szupern�v�r�l lehetne nagyon korai f�zisban (a maxim�lis f�nyess�g el�r�se el�tt max. 1 h�ttel) j� min�s�g� sz�nk�peket felvenni. Parrent �s koll�g�i munk�ja (melynek besz�mol�ja hamarosan megjelenik az Astrophysical Journal c. foly�iratban) teh�t arra utal, hogy a sz�nvonalak alapos tanulm�nyoz�sa lehet�s�get teremthet az Ia szupern�v�k megfigyelt jellemz�i �s a robban�si mechanizmus k�z�tti �sszef�gg�sek felt�r�s�ban.