A NASA kutat�i a Vesta kisbolyg� �j t�rbeli modellj�t fejlesztett�k ki, ami seg�ti a Dawn �rszonda megfelel� p�ly�ra �ll�t�s�t az aszteroida k�r�l ez �v nyar�n. A modell szerint a Vesta egy val�s�gos behem�t �rszikla.

A NASA Sug�rhajt�m� Laborat�rium (JPL) �s az arizonai Tucson v�ros�ban l�v� Bolyg�kutat� Int�zet kutat�i a ma rendelkez�sre �ll� legjobb megfigyel�si adatokb�l el��ll�tott�k a Vesta kisbolyg� h�romdimenzi�s sz�m�t�g�pes modellj�t. A legpontosabb f�ldi optikai csillag�szati megfigyel�sek, illetve a Hubble �rt�vcs�vel k�sz�lt felv�telekb�l m�r kor�bban meghat�rozt�k a Vesta m�ret�t �s k�zel�t� alakj�t �s ezekb�l kit�nik, hogy a Vesta kisbolyg� egy kb. 530 kilom�teres val�s�gos "behem�t" a kisbolyg�k k�z�tt a f� aszteroida�vben. A k�zz�tett k�p a Vest�nak azt az oldal�t mutatja, amelyen nem l�tszik a kor�bban ismert, �tk�z�ses eredet� �ri�s kr�ter.

A Vesta legfrissebb modellje kor�bbi f�ldi �s HST-s megfigyel�sek alapj�n k�sz�lt. A felsz�n finomabb r�szletei, kr�terek term�szetesen nem val�s�gosak, hanem sz�m�t�g�pes szimul�ci�val k�sz�ltek. A Vesta �ri�s kr�tere a test als� r�sz�n sejthet�, mert �pp takar�sban van .

A Vesta mostani modellje alapj�n, illetve kor�bbi ismereteink szerint t�l nagy a kisbolyg�k f��v�ben tal�lhat� t�bbi, ma m�r t�bb sz�zezer katalogiz�lt aszteroid�hoz k�pest �s az is k�l�nlegess� teszi, hogy bels� fel�p�t�se differenci�l�dott, r�teges szerkezet�. A Vesta �s n�h�ny m�s f��vbeli t�rsa (Ceres, Pallas �s Juno) nagy "behem�tok" a kisbolyg�k k�z�tt (a Ceres 2006-t�l t�rpebolyg�). A NASA Dawn ("Hajnal") �rszonda k�ldet�se a Vesta �s Ceres kisbolyg�kn�l teh�t m�g sok �rdekes felfedez�st, meglepet�st tartogathat a kisbolyg�k ezen �ri�s p�ld�nyair�l.

A Vesta most k�zz�tett modellje a Dawn �rszonda programj�t seg�ti, ugyanis az ionhajt�m�ves szonda a ny�ron megkezdi a kisbolyg� k�zvetlen k�zeli tanulm�nyoz�s�t. Eml�keztet��l: a NASA Dawn �rszond�ja 2007. szeptember 27-�n indult a hossz�, t�bb �vig tart� bolyg�k�zi �tj�ra, amely sor�n a Vesta kisboly� k�r�li p�ly�n kb. egy �vet fog majd elt�lteni 2011 j�lius�t�l kezd�d�en. A szonda a Vest�t majd elhagyja �s onnan tov�bbindul 2012 m�jus�ban a Ceres t�rpebolyg�, a kisbolyg�k f��v�nek legnagyobb �giteste fel�. A Cerest 2015 febru�rj�ban �ri el �s p�ly�ra �ll k�r�l�tte. A ma ismert tervek szerint 2015 j�lius�ban fejez�dik be a szonda k�ldet�se a kis �gitest felsz�n�be val� becsap�d�ssal, de az ezt megel�z� fokozatos felsz�n fel� val� k�zel�t�s sor�n a Ceres felsz�n�hez k�zeli felv�telek �s m�r�sek k�sz�lnek majd.

A Hubble �rt�vcs� m�r kor�bban is megfigyelte a Vest�t, ezzel seg�tve a Dawn-szonda k�ldet�s�t. Legut�bb 2010 febru�rj�ban k�sz�lt HST megfigyel�s a WFC3 �j kamer�val az ultraibolya tartom�nyban. A k�pfelv�telekb�l a kisbolyg� m�rete, alakja, valamint forg�stengely�nek t�rbeli ir�nya is pontos�that� volt. Ut�bbi az�rt �rdekes, mert a Dawn �rszonda a tervek szerint pol�ris p�ly�ra fog �llni az aszteroida k�r�l �s ehhez a lehet� legpontosabban kell ismerni a kis �gitest alakj�t �s gravit�ci�s ter�t. Ebben is seg�t a most kidolgozott �j modell.

A Vesta megfigyel�se a HST WFC3 m�szer�vel 2010. febru�r 28-�n az ultraiboly�ban 373 nanom�teren (a k�pen k�k sz�n �rnyalat) �s 469 nanom�teren (v�r�ses �rnyalat). A kompozit k�peken a megfigyel�s id�pontja vil�gid�ben �s a kisbolyg� koodin�tarendszer�ben megadott centr�lmeridi�n is szerepel fokban. A m�retsk�la kilom�terben �s sz�gm�sodpercben is fel van t�ntetve.

A Dawn-szonda fed�lzeti m�szerei hossz� bolyg�k�zi �t alatt kikapcsolt �llapotban, illetve takar�kos �zemm�dban voltak �s most m�rcius v�g�n ezek "fel�bredtek", a szonda "kinyitotta szem�t", azaz a k�pfelvev�i �s m�s m�szerei aktiv�l�dtak �s megkezd�d�tt az �llapotuk ellen�rz�se. A mostani tesztek sor�n p�ld�ul a k�pfelvev�vel a csillagmez�kr�l kiv�l� min�s�g� k�pek k�sz�ltek. A Dawn �rszonda a tervek szerint ezen a ny�ron j�liusban �r a Vesta k�zel�be �s megkezdi a kisbolyg� megk�zel�t�si man�vereit, majd p�ly�ra �ll a kis �gitest k�r�l. Kiv�ncsian v�rjuk teh�t a Dawn �s a Vesta tal�lkoz�s�t.