A n�pszer� Gy�r�k ura t�rt�net�ben szerepl� m�gikus szemhez hasonl�an fest�i galaxismag �rulhat el r�szleteket a galaxisok �s a benn�k lev� fekete lyukak k�lcs�nhat�sair�l.

A bemutatott kompozit felv�telen a t�l�nk mintegy 43 milli� f�ny�vre tal�lhat� NGC 4151 katal�gusjel� galaxis figyelhet� meg. A k�pre pillantva egy�rtelm�en l�tszik, mi�rt is kapta ez a tej�trendszer a „Szauron szeme” elnevez�st a csillag�szokt�l. A hamissz�nes felv�telen a pupill�ban megjelen� k�k sz�n jelzi a Chandra r�ntgenobszervat�rium �ltal detekt�lt sug�rz�st, m�g a s�rga r�gi�k ioniz�lt hidrog�nben (HII) gazdag, sug�rz� tartom�nyokat mutatnak a La Palma sziget�n fel�ll�t�tt 1 m�teres Jacobus Kapteyn Teleszk�p fot�ja alapj�n. A v�r�s sz�nnel jel�lt ter�leteket a VLA (Very Large Array) r�di�t�vcs�-h�l�zat megfigyel�sei alapj�n vitt�k fel a k�pre, ezek semleges hidrog�nfelh�ket jeleznek. Az adatok alapj�n l�tszik, hogy a rendszer k�z�ppontj�hoz k�zel elhelyezked� felh�k alakj�t gravit�ci�s k�lcs�nhat�sok torz�tj�k el, egyes r�szei pedig �ppen a k�z�ppont fel� zuhannak. A strukt�ra k�rvonal�t ad� v�r�s ellipszisben megfigyelhet� s�rga bubor�kok pedig nemr�giben lezajlott csillagkeletkez�sek nyomai.

Az NGC 4151 galaxis kompozit felv�tele

Az NGC 4151 sz�ps�ge mellett �rdekess�ge, hogy egyike a legk�zelebbi akt�v fekete lyukkal rendelkez� rendszereknek, ennek k�vetkezt�ben els�dleges c�lpontja a fekete lyukak �s a k�rnyezet�kben el�fordul� g�zanyag k�lcs�nhat�s�t vizsg�l� kutat�knak. A megfigyel�sek szerint a k�lcs�nhat�sok mind a fekete lyuk, mind a galaxis fejl�d�s�ben kulcsfontoss�g� szerepet j�tszanak.

A megfigyel�sek alapj�n a r�ntgentartom�nyban megfigyelhet� sug�rz�s oka minden bizonnyal a k�zponti szuperneh�z fekete lyuk hat�sai �ltal kiv�ltott anyagkidob�d�s - erre mutat mind a r�ntgensug�rz�st kibocs�t� r�gi� j�l megfigyelhet�en elny�lt alakja, valamint a r�ntgenspektrum gondos elemz�se. A pontos mechanizmusra a kutat�k k�tf�le lehets�ges magyar�zatot is adnak.

Az egyik lehet�s�g szerint a k�zponti fekete lyuk k�r�lbel�l 25 ezer �vvel ezel�tti �letszakasz�ban a jelenlegin�l sokkal nagyobb �temben gyarapodott. A fekete lyuk h�z�sa sor�n a magba zuhan�, �s felhev�l� anyagb�l kibocs�tott sug�rz�s ioniz�lta a k�rnyez� g�zanyagot, majd a l�trej�tt elektronok �s ioniz�lt atommagok k�s�bbi rekombin�ci�ja okozza a megfigyelhet� intenz�v r�ntgensug�rz�st.

A m�sik elk�pzel�s szint�n jelent�s mennyis�g� anyag kozmikus �rtelemben v�ve nemr�giben t�rt�nt lyukba zuhan�s�nak k�p�t v�zolja fel. A modell szerint az akkr�ci�s korongban �sszegy�lt, majd a lyukba hull� anyag �ltal kibocs�tott sug�rz�s jelent�s mennyis�g� anyag kif�v�s�val (jetek k�pz�d�s�vel) j�rt, a kifel� sz�guld� anyag pedig k�zvetlen�l felf�t�tte a k�rnyezetben lev� g�zanyagot. A jelent�sen hev�tett g�zanyag pedig a h�m�rs�kletnek megfelel�en r�ntgentartom�nyban v�lt megfigyelhet�v�.

Mindk�t elgondol�s egyet�rt abban, hogy kozmikus �rtelemben a k�zelm�ltban lezajlott folyamatok okozz�k a megfigyelhet� sug�rz�st, amely peri�dus ak�r alig 1%-a is lehet a fekete lyuk teljes �lettartam�nak.

Annyi bizonyos, hogy a fekete lyuk aktivit�sa �s annak v�ltoz�sa d�nt� szerepet j�tszik a k�r�l�tte elhelyezked� galaxis fejl�d�s�ben is. Amennyiben pedig a megfigyelt sug�rz�s forr�sa k�zvetlen�l a lyuk ir�ny�b�l ki�raml� anyag �ltal felhev�tett g�z, ez arra mutat, hogy a fekete lyuk hat�sa nem csak viszonylag sz�k k�rnyezetben, hanem galaxis-szerte �rv�nyes�l. Ez a hat�s pedig hasonl� lehet ahhoz, amit a galaxishalmazok m�retsk�l�j�n is siker�lt megfigyelni, ahol a halmazban lev� fekete lyukak a galaxishalmazban lev� szabad g�zanyagra gyakorolnak jelent�s befoly�st.