A Chandra m�holddal v�gzett hossz� �szlel�si sorozat eredm�nyek�nt a Tycho-f�le szupern�va-maradv�nyban olyan vastag sz�lakat figyeltek meg, amilyeneket eddig m�g soha nem l�ttak ilyen objektumokban.

A Chandra r�ntgenm�hold 2009. �prilis 13. �s 2009. m�jus 3. k�z�tt 9 alkalommal, �sszesen 207 �r�n kereszt�l �szlelte az egyik legismertebb szupern�va-maradv�nyt, a Tycho-f�l�t. A megfigyel�sek legfontosabb eredm�nye, hogy a nagyenergi�j� tartom�nyban olyan vastag sz�lakat (s�vokat) azonos�tottak, amilyeneket kor�bban soha nem figyeltek meg szupern�va-maradv�nyokban. A s�vok l�tez�se az els� direkt bizony�t�ka lehet annak, hogy egy szupern�va-maradv�ny az LHC (Large Hadron Collider) gyors�t�ban el�rhet� energia sz�zszoros�ra is fel tudja gyors�tani a r�szecsk�ket, de az eddigiekn�l megalapozottabb magyar�zattal szolg�lhat arra is, hogy honnan sz�rmaznak a F�ldet a vil�g�rb�l folyamatosan bomb�z� nagyenergi�j�, �n. kozmikus r�szecsk�k, illetve al�t�maszthatja a m�gneses t�rnek a robban�s l�k�shull�ma �ltal t�rt�n� drasztikus feler�s�d�s�t le�r� elm�letet.

A Chandra r�ntgenfelv�tele a Tycho-f�le szupern�va-maradv�nyr�l. A k�t kiemelt ter�leten j�l l�tszanak a most felfedezett - er�sebb �s halv�nyabb - s�vok, melyekben a m�gneses t�r sokkal kusz�bb, az anyag mozg�sa pedig turbulensebb, mint a k�rnyez� r�gi�kban. A s�vok domin�lta ter�leteken csapd�ba es� elektronok a m�gneses er�vonalak k�r�li spir�lis mozg�suk k�vetkezt�ben bocs�tj�k ki a r�ntgensug�rz�st.
[NASA/CXC/Rutgers/K. Eriksen �s tsai]

A r�ntgentartom�nyban megfigyelhet� s�vokr�l azt gondolj�k, hogy ezeken a ter�leteken az anyag turbulenci�ja sokkal nagyobb, a m�gneses t�r pedig sokkal kusz�bb, mint a k�rnyez� r�gi�kban. Az elektronok csapd�ba esnek a s�vokban, k�zben r�ntgensug�rz�st bocs�tanak ki, amint a m�gneses er�vonalak ment�n spir�loznak. Turbulens �s er�s m�gneses t�rrel b�r� r�gi�k megjelen�s�t egy�bk�nt m�r kor�bban is v�rt�k a szupern�va-maradv�nyokban, de azt gondolt�k, hogy a legnagyobb energi�j� r�szecsk�k - els�sorban protonok - egy "lyukacsos" h�l�zatot hoznak l�tre, melyben a kisebb s�r�s�g� ter�leteket a gyenge �s er�s m�gneses terek hat�rvonal�n kialakul� nagyobb s�r�s�g� falak v�lasztj�k el. Ez�rt is okozott meglepet�st a s�vok detekt�l�sa.

A lyukak karakterisztikus m�ret�t a szupern�va-maradv�ny legnagyobb energi�j� protonjai spir�lis mozg�s�nak �tm�r�j�vel megegyez�nek v�rt�k. Ezek energi�ja r�ad�sul a kozmikus sug�rz�sban m�rhet� legnagyobb energi�knak felel meg, �gy az, hogy a s�vok k�zti t�vols�g �ppen ezen protonok spir�lis p�ly�inak �tm�r�j�vel egyezik meg, al�t�masztja azt az elk�pzel�st, hogy a Galaxist �tj�r� nagyenergi�j� r�szecsk�k a szupern�va-maradv�nyokban gyorsulnak fel.

A s�vok l�trej�tt�nek magyar�zata. A k�ralak� k�k ter�let a robban�s l�k�shull�ma �ltal l�trehozott legk�ls� burkot jel�li, benne a s�vokkal. A fels� inzert egy s�vhoz k�zeli ter�let kinagy�t�sa, melyben a s�t�t vonalak jelzik a m�gneses er�vonalakat, a piros spir�lok pedig a k�r�l�tt�k mozg� elektronok p�ly�it. A Chandra �ltal m�rt r�ntgensug�rz�s�rt ezek a TeV energi�j� elektronok felel�sek. A k�z�ps� �s als� panel egy halv�nyabb �s egy er�sebb s�v egy r�sz�nek kinagy�t�sa. Itt a m�gneses er�vonalak kusz�bbak, az anyag turbulensebb. A s�vok k�z�tti t�vols�g az LHC-ben el�rhet� energi�t sz�zszorosan meghalad� energi�j� protonok spir�lis p�ly�inak �tm�r�j�vel egyezik meg. A nagyon nagy energi�j� r�szecsk�k sug�rz�sa m�r kev�sb� effekt�v, �gy a Chandra m�r�seiben nem l�tszik. Ezeket a r�szecsk�ket gondolj�k a kozmikus sug�rz�s f� �sszetev�inek.
[NASA/CXC/M. Weiss]

A t�l�nk 13 ezer f�ny�vre tal�lhat� szupern�va-maradv�nyt l�trehoz� robban�s 1572-ben k�vetkezett be, nev�t a felfedez� Tycho Brahe d�n csillag�szr�l kapta. K�zels�ge �s becs�lt abszol�t f�nyess�ge alapj�n a robban�s olyan f�nyes lehetett, hogy val�sz�n�leg m�g nappal is megfigyelhet� volt - term�szetesen szabad szemmel, hiszen a t�vcs� els� alkalmaz�sa n�h�ny �vtizeddel k�s�bbre tehet�.