A NASA Phoenix Lander lesz�ll�egys�g�nek adatain alapul� vizsg�latok �rdekes �j eredm�nyekkel szolg�ltak a v�r�s bolyg� m�ltbeli geol�giai aktivit�s�val �s k�miai �sszet�tel�vel kapcsolatban.

B�r a 2007 augusztus�ban a Mars fel� indult, �s a v�r�s bolyg�ra 2008 m�jus�ban lesz�llt Phoenix Lander m�r nem akt�v (a bolyg� k�r�l kering� egys�gek felv�telei alapj�n val�sz�n�leg s�r�l�sek is �rt�k), az �ltala k�ld�tt adatok feldolgoz�sa folyamatosan zajlik. A m�r�sek alapj�n a Marson mind a t�voli, mind a k�zelebbi m�ltban kellett foly�kony �llapot� v�znek l�teznie, �s a vulk�ni aktivit�s jelei is fellelhet�k.

A kutat�k a lesz�ll�egys�g TEGA (Thermal and Evolved Gas Analyser) nev�, az arizonai egyetemen kifejlesztett m�szer�vel a stabil sz�n- �s oxig�nizot�pok ar�ny�t m�rt�k a Mars l�gk�r�nek 95 sz�zal�k�t kitev� sz�n-dioxidban. Az izot�pokkal kapcsolatos vizsg�latokban - nyilv�n az az�ta bek�vetkezett tudom�nyos-m�szaki halad�snak k�sz�nhet�en - a TEGA sokkal jobb m�r�si pontoss�got tesz lehet�v�, mint a hetvenes �vekben a bolyg�ra lesz�llt Viking egys�gek m�szerei. Az eredm�nyek azt mutatj�k, hogy a foly�kony �llapot� v�z a felsz�nen, fagyponthoz k�zeli h�m�rs�kleten l�tezett, kiz�rva ezzel b�rmilyen m�ltbeli marsi hidroterm�lis - a Yellowstone gejz�reihez hasonl� - aktivit�s l�tez�s�t.

A Phoenix Lander k�r�lbel�l �t h�napig gy�jt�tte az adatokat a Mars felsz�n�n. A Mars Reconnaissance Orbiter �ltal 2010 m�jus�ban k�sz�tett felv�telek alapj�n a k�ralak� napelemt�bl�k k�z�l az egyik val�sz�n�leg komolyan megs�r�lt. Szint�n 2010 m�jus�ban a Mars Odyssey kering� egys�g m�g megpr�b�lt kapcsolatot teremteni vele, de nem j�rt sikerrel.
[NASA/JPL-Caltech/University of Arizona]

A Phoenix Lander �ltal gy�jt�tt mint�k elemz�se alapj�n a marsi sz�n-dioxidban a sz�n- �s oxig�nizot�pok ar�nya nagyon hasonl� a f�ldi�hez. Ez az�rt meglep�, mert a Mars kisebb gravit�ci�ja �s a m�gneses t�r hi�nya miatt a k�nnyebb r�szecsk�k megsz�knek az �rbe, ez�rt egy �si, intakt atmoszf�r�nak f�leg nehezebb izot�pokat tartalmaz� molekul�kb�l kell �llnia. A Marson ez azt jelenten�, hogy a 12-es t�megsz�m� sz�nizot�pot hordoz� sz�n-dioxid molekul�k nagyobb mennyis�gben t�voznak a vil�g�rbe, mint a 13-as t�megsz�m�t tartalmaz�k, ez�rt a l�gk�rben az ar�ny eltol�dik a nehezebb izot�p� molekul�k jav�ra. A m�r�sek szerint azonban a marsi atmoszf�r�ban nem ez a helyzet. Ez viszont azt sugallja, hogy a 12-es t�megsz�m� szenet hordoz� sz�n-dioxidot valamilyen mechanizmus, p�ld�ul vulk�ni tev�kenys�g p�tolja, azaz a bolyg� k�zelm�ltja is geol�giailag akt�v lehetett, ellent�tben az eddigi felt�telez�sekkel.

A kutat�csoport az 16-os �s 18-as oxig�nizot�pok ar�ny�t is vizsg�lta a sz�n-dioxidban. A TEGA-t kifejleszt� csapat vezet�je, William Boynton (University of Arizona) szerint a vulk�nok �ltal a l�gk�rbe juttatott sz�n-dioxidban az oxig�nizot�pok ar�nya nagyon hasonl� a k�zetekben tal�lhat� sz�n-dioxid�hoz, ellenben nagy elt�r�s tapasztalhat� a l�gk�r �s a vulk�ni k�zetek nem sz�n-dioxidban k�t�tt oxig�nizot�pjainak ar�ny�ban. Ez viszont azt jelenti, hogy a k�zetekben tal�lhat� sz�n-dioxid kor�bban k�lcs�nhat�sba ker�lt foly�kony v�zzel, megn�velve �gy a 18-as oxig�nizot�p ar�ny�t a sz�nvegy�letekben.

A csoport a k�zetek sz�ban forg� izot�par�nyait a marsi meteoritokb�l (a bolyg� felsz�n�r�l becsap�d�sok k�vetkezt�ben a vil�g�rbe ker�lt, majd k�s�bb a F�ldre hullott anyag) hat�rozta meg. Egyikben - melynek kor�t mintegy 170 milli� �vre teszik, azaz a Mars geol�giai k�zelm�ltj�b�l sz�rmazik - ugyanolyan a karbon�tokban a sz�nizot�pok koncentr�ci�ja, mint a Phoenix �ltal gy�jt�tt l�gk�ri mint�kban. Ez az eredm�ny al�t�masztja azt az elk�pzel�st, hogy a karbon�tok kialakul�s�hoz sz�ks�ges vizes k�rnyezet a bar�ts�gtalan felt�telek ellen�re is eg�szen a bolyg� k�zelm�ltj�ig fennmaradhatott.

A kutat�csoport vezet�je, Paul Niles (NASA Johnson Space Center, Houston) szerint az �j eredm�nyek alapj�n term�szetesen a foly�kony v�z �s a vulk�ni aktivit�s el�fordul�s�nak pontos hely�t �s idej�t nem lehet meghat�rozni, de legjobban akkor magyar�zhat�k a m�rt izot�par�nyok, ha id�ben a Mars geol�giai k�zelm�tj�ba helyezz�k �ket.