A NASA Fermi �rteleszk�pja n�v�t�l sz�rmaz� gammakit�r�st detekt�lt. A meglep� �szlel�s fel�l�rhatja azt az elk�pzel�st, amely szerint a n�varobban�sok nem j�rnak nagyenergi�j� sug�rz�s kibocs�t�s�val.

Koichi Nishiyama �s Fujio Kabashima egy 2010. m�rcius 10-�n k�sz�lt felv�tel alapj�n vett�k �szre, hogy a V407 Cygni mintegy 10-szer f�nyesebb, mint egy n�h�ny nappal kor�bban r�gz�tett k�pen. Azonnal riad�ztatt�k a csillag�sz k�z�ss�get, �gy felfedez�s�ket f�ggetlen �szlel�sek is gyorsan meger�s�tett�k. A NASA a Fermi �s a Swift �rteleszk�pjait is a forr�s fel� ir�ny�totta, k�z�l�k az els� 15 napon kereszt�l monitorozta a n�v�t. A Fermi egyik kutat�ja, Elizabeth Hays szerint a kit�r�s sor�n k�r�lbel�l ezerszer annyi energia szabadult fel, mint amennyit a Nap egy �v sor�n kibocs�t. B�r ez emberi l�pt�kkel m�rve szinte elk�pzelhetetlen, a Fermi �ltal �ltal�ban detekt�lt esem�nyekhez hasonl�tva azonban nem t�l nagy. A Fermit �zemeltet� kutat�k maguk is meglep�dtek, hogy az esem�ny egy�ltal�n meg�t�tte a m�szer�k "ingerk�sz�b�t".

A V407 Cyg n�ven m�r kor�bbr�l is ismert szimbiotikus v�ltoz�csillag n�vakit�r�s�t jap�n amat�rcsillag�szok fedezt�k fel egy 2010. m�rcius 10-�n k�sz�lt felv�tel alapj�n. Ekkor a kit�r� csillag 10-szer volt f�nyesebb, mint egy n�h�ny nappal kor�bban r�gz�tett k�pen. A n�va 6,9 magnit�d�s maxim�lis f�nyess�get �rt el, �gy valamivel a szabadszemes l�that�s�g alatt maradt.
[K. Nishiyama �s F. Kabashima/H. Maehara (Kyoto University)]

A n�v�k olyan kett�s rendszerek, melyek egyik komponense egy feh�r t�rpe, amely folyamatosan anyagot sz�v el a k�s�r�j�t�l. Ha a feh�r t�rp�re �raml�, hidrog�nben gazdag anyag mennyis�ge meghalad egy bizonyos �rt�ket, termonukle�ris robban�s k�vetkezik be, ami azonban �ltal�ban nem v�gzetes se a feh�r t�rp�re, se a kett�s rendszerre n�zve, �gy az anyaggy�jt�s �jra indulhat, �s �jabb kit�r�s k�vetkezhet be. Az elk�pzel�sek szerint a robban�sok nem el�g nagyok ahhoz, hogy k�zben nagyenergi�j� sug�rz�s is keletkezzen.

A V407 Cygni rendszer�ben a feh�r t�rpe k�s�r�je egy a Napn�l k�r�lbel�l 500-szor nagyobb v�r�s �ri�s. V�ltoz�csillagk�nt m�r �vtizedek �ta ismert volt, �m hogy n�vakit�r�sre is lehets�ges, senki nem v�rta. Adam Hill (Joseph Fourier University, Grenoble) szerint a feh�r t�rp�n lezajlott termonukle�ris robban�s k�vetkezt�ben ioniz�lt g�z �s nagyenergi�j� r�szecsk�k t�voztak a kompakt objektumr�l, a Fermi �ltal �szlelt gammasug�rz�s pedig val�sz�n�leg akkor keletkezett, amikor a m�gneses t�r �ltal nagy sebess�gre felgyors�tott r�szecsk�k utol�rt�k a v�r�s �ri�sr�l kor�bban csillagsz�l form�j�ban t�vozott anyagot �s gerjesztett�k azt. A sokkal nagyobb energi�j� szupern�va-robban�sok eset�ben a r�szecsk�k m�gneses t�r �ltali befog�s�nak �s felgyors�t�s�nak folyamata r�g�ta ismert �s elfogadott magyar�zat, de Soebur Razzaque (Naval Research Laboratory) szerint eddig senki nem gondolta, hogy egy feh�r t�rpe m�gneses tere is el�g er�s lehet ehhez.

A Fermi LAT m�szere nem mutat semmit a n�va k�s�bbi hely�n a kit�r�st megel�z� 19 nap alatt, az azt k�vet� 19 nap sor�n azonban egy�rtelm�en l�tszik a n�va. A k�p a 100 MeV-n�l nagyobb energi�j� gammafotonok be�t�si r�t�inak eloszl�s�t mutatja, a vil�gosabb sz�nek magasabb be�t�ssz�mot k�dolnak.
[NASA/DOE/Fermi LAT Collaboration]

Kent Wood szerint m�g meglep�bb, hogy m�g egy szupern�va-maradv�ny eset�ben ak�r t�bb ezer �vre is sz�ks�g lehet ahhoz, hogy a robban�sban kidobott nagyenergi�j� r�szecsk�k utol�rj�k a sz�l�csillag �ltal kor�bban csillagsz�l form�j�ban kibocs�tott anyagot, addig a V407 Cygni eset�ben ugyanez a folyamat n�h�ny h�t alatt, gyakorlatilag a kutat�k szeme el�tt zajlott le.