A NASA GALEX ultraibolya mesters�ges holdja egy fiatal csillagokban b�velked� cs�v�val rendelkez� galaxist fedezett fel. A cs�va akkor keletkezhetett, amikor a galaxis behatolt a Virgo halmazba.

A felfedez�st jegyz�, Janice Hester (California Institute of Technology, Pasadena) �ltal vezetett kutat�csoport az IC 3418 katal�gusjel� galaxist vizsg�lta a NASA GALEX (Galaxy Evolution Explorer) mesters�ges holdj�val az ultraibolya tartom�nyban. A felfedezett cs�va kialakul�s�hoz jelen esetben nem galaxisok k�z�tti, egy�bk�nt gyakori k�lcs�nhat�s vezetett, itt az IC 3418 egy eg�sz galaxishalmazzal ker�lt "�ssze�tk�z�sbe". A t�l�nk mintegy 54 milli� f�ny�vre tal�lhat�, k�r�lbel�l 1500 galaxisb�l �ll� Virgo-halmaz beszippantotta a kicsiny galaxist, s a mintegy 3 milli� km/h-s relat�v sebess�g miatt a halmazban tal�lhat� forr� intergalaktikus g�z egyszer�en kis�p�rte az IC 3418 g�ztartalm�nak jelent�s r�sz�t, l�trehozva ezzel a cs�v�t.

Az IC 3418 katal�gusjel� galaxis a NASA GALEX mesters�ges holdj�nak ultraibolya felv�tel�n (bal oldal). A cs�va csak az ultraibolya tartom�nyban detekt�lhat�, a jobb oldali, l�that� tartom�nyban k�sz�lt felv�telen nincs nyoma.
[NASA/JPL-Caltech]

A cs�va detekt�l�s�t a benne tal�lhat� fiatal, nagyt�meg� objektumok �ltal alkotott csillaghalmazok er�s ultraibolya sug�rz�sa tette lehet�v�. A felfedez�s �j szempontokkal gazdag�thatja a csillagok keletkez�s�r�l alkotott k�p�nket, m�gpedig az�rt, mert a hasonl� k�lcs�nhat�sok �ltal�ban csak a legk�nnyebb g�zkomponenseket f�jj�k ki, m�g a csillagkeletkez�shez sz�ks�ges nehezebb molekul�ris hidrog�nt nem. Az IC 3418 eset�ben a cs�v�ban f�nyes csom�k form�j�ban megfigyelhet� csillagkeletkez�si ter�letek azonban azt jelzik, hogy a csillagok kialakul�s�hoz sz�ks�ges molekul�ris hidrog�nb�l �ll� felh�k ezekben az er�sen turbulens �raml�sokban is l�trej�hetnek. Hester szerint a hasonl� galaxiscs�v�k ide�lis k�rnyezetet biztos�tanak ahhoz, hogy elk�l�n�tve tudjuk tanulm�nyozni a csillagkeletkez�si folyamatokat befoly�sol� t�nyez�ket.