A Hubble �rteleszk�p felv�telei alapj�n kimutatt�k, hogy a 2009. j�liusi kataklizm�t a Jupiteren egy kisbolyg� okozta.

2009. j�lius 19-�n titokzatos objektum csap�dott a Jupiterbe, amely egy Csendes-�ce�n m�ret� s�t�t foltot hagyott maga ut�n. A hirtelen felt�nt jupiteri sebhelyet egy ausztr�l amat�rcsillag�sz vette �szre, majd hamarosan a vil�g sz�mos obszervat�riuma, k�zt�k a Hubble is, figyelemmel k�vette a bolyg� felsz�n�t.

Nem ez volt els� ilyen esem�ny a Jupiter �let�ben, amelynek a csillag�szok tan�i is lehettek. Hasonl� foltot figyeltek meg 1994 j�lius�ban, amikor is a Shoemaker-Levy 9 �st�k�s 20-n�l is t�bb darabja csap�dott a Jupiter atmoszf�r�j�ba. A 2009-es becsap�d�s eg�szen v�letlen�l 15 �vvel k�s�bb ugyanazon a h�ten k�vetkezett be.

2009. j�lius �s 2009. november k�z�tt k�sz�lt felv�telek a becsap�d�s hely�r�l. A k�pre klikkentve nagyobb felbont�sban is megtekinthet�.

A csillag�szok �sszehasonl�tott�k a k�t esem�nyr�l k�sz�lt felv�teleket �s �gy becs�lik, hogy a tavalyi becsap�d�st egy kb. 500 m-es aszteroida okozhatta. Amennyiben �gy van, ezek az els� felv�telek egy kisbolyg� (�s nem egy �st�k�s) m�sik bolyg�ba val� bezuhan�s�r�l.

A Jupiter bomb�z�sai arra utalnak, hogy a Naprendszer nem is annyira nyugodt hely, mint ahogy eddig gondoltuk, hanem sokkal s�r�bben t�rt�nnek v�ratlan esem�nyek. A tud�sok eddig �gy v�lt�k, hogy p�r sz�z, esetleg ezer �vente t�rt�nik valamilyen becsap�d�s a Jupiterbe. Hab�r sz�mos felm�r�s folyik a kisbolyg�k katalogiz�l�s�ra, sok kisebb �szrev�tlen maradhat, amely azt�n b�rhol felbukkanhat puszt�t�st okozva.

"A tavalyi jelens�g meglepet�sk�nt �rt minket �s csak az ut�hat�sait tudtuk vizsg�lni, de szerencs�re az 1994-es esem�nyekr�l az �tk�z�s el�tt is k�sz�ltek felv�telek" - mondta Heidi Hammel (Space Science Institute, Boulder), a becsap�d�st tanulm�nyoz� csoport vezet�je. A csoport a Wide Field Camera 3 �s az Advanced Camera for Surveys m�szerekkel k�sz�tett k�peket a Jupiterr�l. Az adatok elemz�se az 1994-es �s a 2009-es becsap�d�sok k�l�nbs�geire mutatott r�. A Shoemaker-Levy becsap�d�s�n�l az ultraibolya tartom�nyban hat�rozott hal� volt megfigyelhet� a becsap�d�s hely�nek k�rny�k�n, amely azt bizony�totta, hogy finom por keletkezett az �st�k�sdarabok be�tk�z�sekor. Az UV f�nyben er�s kontraszt volt megfigyelhet� a Jupiter felh�i �s a becsap�d�s okozta t�rmel�k k�z�tt.

A tavalyi becsap�d�s UV k�pei nem mutattak semmilyen hal�t, valamint a nyom kontrasztja nagyon gyorsan elhalv�nyodott. Mindk�t eredm�ny arra utal, hogy az �tk�z�sben nem vettek r�szt kis t�meg� r�szecsk�k, hanem ink�bb egy szil�rd kisbolyg� csap�dhatott be, semmint egy poros �st�k�s.

A becsap�d�si nyom elny�lt alakja is k�l�nb�zik az 1994-es foltokhoz k�pest, ami arra utal, hogy kisebb sz�gben eshetett a bolyg�ba, mint 15 �vvel ezel�tt az �st�k�sdarabok (ut�bbiak egy�bk�nt m�s ir�nyb�l is �rkeztek).

Agustin Sanchez-Lavega (University of the Basque Country, Spanyolorsz�g) �s koll�g�i p�lyasz�m�t�sokat v�geztek, hogy meghat�rozz�k, honnan is sz�rmazhat a kisbolyg�. Eredm�nyeik szerint a Hilda csal�dba tartozhatott, amely egy 1100 tagot sz�ml�l� kisbolyg�-csoportosul�s a Jupiter k�zel�ben.

A 2009-es becsap�d�s n�h�ny ezer standard atombomba robban�s�nak energi�j�val �rt fel, mellesleg pedig az 1994-es �st�k�sbecsap�d�s k�zepes m�ret� darabjainak �tk�z�seihez hasonl�tott.

A ritka term�szeti jelens�g azt is mutatja, hogy mennyire fontos szerepe van az amat�rcsillag�szok munk�j�nak. "Az esem�ny sz�pen illusztr�lja, hogy amat�r �s professzion�lis csillag�szok k�pesek egy�tt dolgozni"- mondta Hammel. A kutat�s eredm�nyei a 2010. j�niusi Astrophyical Journal Letters foly�iratban jelennek meg.