A NASA az ut�bbi �vtizedben v�z ut�n kutatott a Marson. Miut�n a Phoenix-szonda 2008-ban v�znyomokat tal�lt egyes szikl�kban, �sv�nyi r�tegekben �s a sarki mez�k�n, a tud�sok �gy �rzik, elj�tt az ideje, hogy ism�t az �let jeleit keress�k. Ezt utolj�ra 1976-ban k�s�relt�k meg, amikor a Viking misszi� eredm�ny n�lk�l z�rult.

Szak�rt�k �tfog� vizsg�latnak akarj�k al�vetni a Marsr�l sz�rmaz� k�zet- �s talajmint�kat abban a rem�nyben, hogy idegen bakt�riumok megk�vesedett maradv�nyaira akadnak, vagy az �let valamilyen form�j�ra utal� k�miai, biol�giai jeleket tal�lnak. Az elk�pzel�s szerint a Mars-exped�ci�ra m�g a 2030-as �vtized el�tt sor ker�lhetne; Barack Obama amerikai eln�k azt jel�lte meg arra, hogy ember sz�lljon le a bolyg� felsz�n�n. A szak�rt�k �gy tervezik, hogy �j Mars-j�r�k fedezn�k fel 2018-ban azt a helyet, ahol egykor v�z folyt: az egyik talajf�r�sokat v�gezne, a m�sik felsz�ni k�zet- �s talajmint�kat gy�jtene.

N�h�ny �vvel k�s�bb �rhaj� landolna a Marson, felvenn� a mint�kat, kijuttatn� azokat a bolyg�n k�v�lre, ahonnan egy m�sik �rhaj� rep�lne vel�k vissza a F�ldre. A Mars-mint�k legkor�bban a 2020-as �vekben ker�lhetn�nek a tud�sok mikroszk�pjai al�. A Mars jelenleg egy hideg, poros, folyamatosan vesz�lyes sug�rz�snak kitett bolyg�, amely �vmilli�rdokkal ezel�tt melegebb �s nedvesebb hely volt, felsz�n�t a medrek �s kanyonok form�i alapj�n foly�v�z form�lta.

A NASA egyed�l nem k�pes finansz�rozni a tervezett k�ldet�st, ez�rt nemr�gen egy�ttm�k�d�st alak�tott ki az Eur�pai �rkutat�si �gyn�ks�ggel (ESA). A t�bb �ves �j Mars-exped�ci� becsl�sek szerint 10 milli�rd doll�rba ker�lhet.
John Logsdon, a George Washington Egyetem kutat�ja r�mutatott, hogy az eddigi legbonyolultabb �s minden bizonnyal legk�lts�gesebb Mars-programr�l lenne sz�.

A Marsr�l sz�rmaz� k�zetmint�k F�ldre sz�ll�t�s�nak gondolata m�r 25 �ve foglalkoztatja a tud�sokat, de az �tletet a technikai neh�zs�gek �s a csillag�szati k�lts�gek miatt mindeddig jegelni kellett. A kutat�k azt rem�lik, hogy a k�zetek behat� vizsg�lat�val v�gre v�laszt lehet kapni arra a k�rd�sre, hogy l�tezett-e valaha �let a Marson.