Sok �ven �t a bolyg�tud�sok t�bbs�ge nem sok �rdekl�d�st mutatott a Merk�r ir�nt, sz�rke felsz�n�vel �s kr�tereivel a Hold egy valamivel nagyobb v�ltozatak�nt tekintettek r�. A NASA Messenger �rszond�j�nak cs�t�rt�k�n k�zz� tett adatai azonban egy j�val �l�nkebb k�pet festenek a Naprendszer legbels� bolyg�j�r�l.

"A Merk�r nem a Hold" - hangoztatta Ralph L. McNutt Jr., a k�ldet�s projekt tud�sa a NASA sajt�t�j�koztat�j�n. A bolyg� k�r�l m�rciusban p�ly�ra �llt m�hold t�bb �rdekess�ggel is szolg�l. A Merk�r topogr�fi�j�nak egyes elemei, p�ld�ul a perem n�lk�li m�lyed�sek egyed�l�ll�nak nevezhet�k, �sv�nytana pedig nagyban k�l�nb�zik a Hold�t�l, aminek k�zetei sokkal kevesebb k�liumot tartalmaznak, ugyancsak �les k�l�nbs�g, hogy a Holddal szemben a Merk�r m�gneses mez�vel is rendelkezik.

A leg�jabb adathalmaz minden kor�bbin�l tiszt�bb k�pet ad a bolyg� sarkvid�ki ter�leteir�l, valamint a k�reg elemeir�l, ami seg�t �trost�lni az �gitest eredet�r�l alkotott elm�leteket is. A Messenger felfedezte, hogy a bolyg� m�gneses mezeje er�sebb az �szaki f�ltek�n, ami valamilyen furcsas�gra utal a Merk�r mag-szerkezet�ben. Az �j inform�ci�k el�rulhatj�k, hogyan alakult ki, �s v�ltozott meg a Merk�r a Naprendszer 4,5 milli�rd �ves t�rt�nete sor�n, ami seg�thet m�s csillagok k�r�l kering� F�ld-m�ret� bolyg�k teljes arzen�lj�nak megismer�s�ben, meghat�rozva �s az �let sz�m�ra bar�ts�gos k�r�lm�nyeket. A NASA Kepler t�vcs�v�vel t�bb tucat lehets�ges F�ld-m�ret� bolyg�t fedeztek fel, az �szlel�sekb�l azonban a m�ret�k�n k�v�l nem sok tudhat� meg.

"Naprendszer�nkben n�gy k�s�rletet is l�thatunk arra, hogyan fejl�dhetnek a F�ldszer� bolyg�k n�mileg elt�r� k�r�lm�nyek k�z�tt" - utalt a bels�-Naprendszer n�gy szikl�s bolyg�j�ra, a Merk�rra, a V�nuszra, a F�ldre �s a Marsra Sean C. Solomon, a Messenger szonda f�fel�gyel�je. "Egy�rtelm�en kit�nik, hogy a n�gy k�s�rlet teljesen m�s �s m�s v�gkimenetellel z�rult. Ezek egyik�ben �l�nk mi, ez�rt nagyon is fontos, hogy megismerj�k a F�ldszer� bolyg�k kialakul�s�t, fejl�d�s�t �s m�k�d�s�t"

A Merk�r egyik rejt�lye a m�ret�hez k�pest szokatlanul nagy vasmagja, ami �tm�r�j�nek h�romnegyed�ig, mik�zben a F�ld magja valamivel t�bb mint a fel�ig terjed. Az egyik elm�let szerint a Merk�r eredetileg nagyobb volt, a fiatal Nap heves sug�rz�sa azonban leh�ntotta a bolyg� k�ls� r�tegeit, meghagyva a ma l�that� Merk�rt. Ez az elm�let azonban t�bb elem, k�zt�k a k�lium eset�ben is alacsony koncentr�ci�t sugall, ezek ugyanis k�nnyed�n elp�rolognak az intenz�v h� hat�s�ra, ennek azonban homlokegyenest ellentmondanak a Messenger m�r�sei. "Ezt a modellt kiz�rhatjuk" - �sszegzett Larry R. Nittler, a Carnegie Int�zet tud�sa, a Messenger csapat tagja.

Egy m�sik elm�let szerint a Merk�r f�mben gazdag meteoritokb�l alakult ki. Mindent �sszevetve, a felsz�ni k�zetek �szlelt �sszet�tele alapj�n ez az elk�pzel�s sem �llja meg a hely�t, b�r ebben az esetben nem vethet� el egy�rtelm�en az elm�let. Egy harmadik elv szerint a Merk�r korai t�rt�nelme sor�n bek�vetkezett hatalmas becsap�d�s j�kora r�szt szak�tott ki a fiatal bolyg�b�l, ez�rt t�nik kicsinek a magj�hoz viszony�tva. "Ez m�g mindig �llja a sarat" - tette hozz� Nittler. "Val�sz�n�leg sz�mos m�s modellt is v�gig kell gondolnunk, mire eljutunk a v�laszhoz"

A kr�terekr�l k�sz�lt nagy felbont�s� felv�telek szab�lytalan m�lyed�seket fedtek fel, melyek m�ret�ket tekintve a t�bb sz�z m�terest�l a t�bb kilom�teresig terjednek. A m�lyed�seknek nincs perem�k, mint a becsap�d�si kr�tereknek, amib�l a tud�sok arra k�vetkeztetnek, hogy valamilyen instabil anyag v�jhatta ki, ami gyorsan elp�rolgott a becsap�d�st k�vet�en.
 

J�l p�ld�zza a m�szaki fejl�d�st a Mariner 10 (kis k�p balra) �s a Messenger felv�tele a Degas-kr�terr�l

A Messenger szonda egy�ves k�ldet�s�nek csup�n negyed�t teljes�tette, teh�t m�g sz�mos �rdekes, �j inform�ci�ra sz�m�thatunk a bolyg�val kapcsolatban. A szonda m�ris eloszlatta azt a hiedelmet, hogy a Merk�r egy siv�r, unalmas hely, illetve azt, hogy a NASA Mariner 10 �rszond�j�nak 1974-es �s 1975-�s �trep�l�sei m�r mindent megmutattak. "T�bben m�g a bolyg�tud�sok k�z�l is alacsony priorit�st adtak a Mariner 10 k�ldet�s ut�n a Merk�rhoz val� visszat�r�snek, arra alapozva a v�lem�ny�ket, hogy a bolyg� nagyon hasonl� a Holdhoz, ahol m�r ember is j�rt" - magyar�zta a New York Times-nak Solomon. "Egy nagyon h�res �rtud�s a Naprendszer ki�gett salakj�nak nevezte, pedig err�l sz� sincs"