A Nap egyre akt�vabb lesz, ami szerencs�s esetben csak kisebb meghib�sod�sokat okoz majd a F�ld�n, de sz�ls�s�ges esetben hazav�ghatja a telekommunik�ci�t, �s egy id�re pihenni k�ldheti majd az elektronik�ra �p�l� modern t�rsadalmakat.

2013-ban a F�ldet t�mad�s �ri az �rb�l a NASA szerint . Eg�szen pontosan a k�zponti csillagb�l. "A Nap �bredezik, �s a k�vetkez� �vekben a megszokottn�l sokkal akt�vabb lesz" - mondta el Richard Fischer, az �rkutat�si hivatal Nappal foglalkoz� r�szleg�nek vezet�je, aki szerint az elektronikai berendez�seket �rz�kenyen fogj�k �rinteni a kor�bban nem tapasztalt napviharok. A szakember a Space Weather Enterprise Forum 2010-es gy�l�s�n nyilatkozott, ahol egy�bk�nt az�rt tal�lkoztak a tud�sok, hogy felk�sz�ljenek a 2013-as esem�nyekre.

Elker�lhetetlen

El�sz�r az elektromos h�l�zat v�lna �tmenetileg m�k�d�sk�ptelenn� – ha ez megt�rt�nik egy nagyobb orsz�gban vagy r�gi�ban, annak m�r vil�gm�ret� hat�sai lehetnek. A gigantikus �ramsz�net csak az els� eld�l� domin� lenne, ut�na sorra omlan�nak �ssze a kommunik�ci�s rendszerek, a k�zleked�s, a p�nz�gyi rendszer, �s ak�r m�g a v�zell�t�s is akadozhat, h�t�s hi�ny�ban pedig rengeteg �tel �s gy�gyszer menne pocs�kba. A GPS-es eszk�z�k is haszn�lhatatlann� v�lhatnak.

�ri�si k�rok lehetnek

Ugyanakkor a megfelel� el�k�sz�letek seg�thetnek enyh�teni a k�rokat, �s mivel tudjuk, hogy komoly katasztr�f�val fenyeget a t�k�letes napvihar, lehet�s�g�nk is van arra, hogy megtegy�k a sz�ks�ges �vint�zked�seket, mondta Fischer.

A Nap 11 �ves ciklusokban v�ltozik: a ciklus elej�n 3-4 �vig egyre t�bb napfolt jelenik meg �s egyre hevesebb napviharok t�rnek ki, majd a maximumot el�rve cs�kkenni kezd a napfolttev�kenys�g. A jelenlegi napciklus k�r�lbel�l k�t �ve kezd�d�tt, a cs�csa 2012-ben, 2013-ban v�rhat�. Egy-egy hevesebb napkit�r�s sor�n a Nap ak�r t�bb milli�rd tonna anyagot is kil�vellhet a F�ld ir�ny�ba: a jelens�g elektrom�gneses viharokkal j�r, ez pedig ki�theti az elektromos berendez�seket bolyg�nkon.